Századok – 1935

Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273

330 SZENT-IVÁN YI BÉLA. 1724-ben Sartorius Szabó János lett. A pietizmus jótékonykodó célzatát követve árvaházat alapít. Az árvaház legföljebb haláláig, 1756-ig állhatott fenn, annál is inkább, mert Kőszegen ellensúlyozásul a katolikusok nagy árvaházat létesítettek.1

1741—44-ig a kőszegi gyülekezet Nemescsoón alkalmazott lelkésze volt Matern Kristóf Márton, a későbbi pozsonyi pap. Elte utolsó éveit 1759—66 ig itt tölti Fábri Gergely. A győri esperesség élére 1711-ben, mint kispéci lelkészt, Károlyi Istvánt választják. Ő gondolt először a papság és tanítók családjainak intézményes segélyezésére és nyugdíjazására. Ismeretes, hogy akkoriban a papság anyagi helyzete nagyon súlyos volt. A nagyműveltségű pap a hányatott, bizonytalan, kevéssé fizetett élet után elöregedve a legnagyobb Ínségnek volt kitéve. Ezen akarva segíteni Károlyi, 1732-ben lerakta az esperességi segélyező pénztár alapjait.2

1710 óta alesperes volt a Téten lelkészkedő Tóth Sipkovics János. Az esperesség papjai 1715-ben latin üdvözlő versben köszöntötték Kispécről Franckét ; ez az egyetlen Magyarországról való nem magánjellegű Francke-üdvözlés.3 1737-ben Tóth Sipkovics lett az esperes, 1754—56-ig pedig Bárány György fia, János Felpécen. Az esperesi kerületbe tartozó sopronmegyei artikuláris Vadosfa papja lett 1724-ben Vásonyi Slárton. Utódja 1737 óta Fábri Gergely. Szinte minta egyházközséget szervez. Pontosai} vezeti az egyházi könyveket és ezeknek száraz adatait részletesebb feljegyzésekkel látja el. Iskolamesteren kívül praeceptort is tartanak és rendesen fizetik az egyház vezetőit. A világi elöljárók többször kapnak megbízást, hogy jelen legyenek az iskola vizitációin és a vizsgákon. 1751-ben a falu lakossága összeütközésbe került a szomszédos falu Vadosfára körmenetet vezető katolikus plébánosával és a kellemetlen verekedéssé fajuló viszály miatt az állítólag „külső országbeli patrónusokat" emlegető Fábrit Vadosfáról kitiltják és mivel akkor már superintendens volt, hivataláról letétetik.4

1753-ban Kertára megy. Vadosfára pedig Sartorius Szabó János veje, Kutsera Márton került. Vadosfának Mária Terézia korában kisgimnáziuma volt. 1 Gönczi M. : Az árvaházak kialakulása Mária Terézia korában. Bp., 1933. 2 Poszvék S. : A dunántiíli ág. hitv. ev. egyházkerületi „Gyámolda" története. Sopron, 1897. 3 D. 42. sz. kézirat. Hauptbibl. d. W. in Halle. 4 Payr S. : Fábri Gergely és az 1751 évi vallási zavargás Vadosfán. Bp., 1894.