Századok – 1935

Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273

326 SZENT-IVÁNYI BÉLA. getésbe" foglalja Francke pedagógiai gyakorlatának leszűrt eredményeit. Ez a harmadik könyv, melyet a magyarság „hasznára" a hallei nyomda 1711-ben kiad. Címe : Aug. H. Francke oktatása a gyermeknevelésről. Az igaz isteni félelemre és kegyességre, mint vitessenek a kis gyermekek . . . szükséges voltáért és a közönséges haszonért kérdésekbe foglalva . . . Mely munkával minden valláson lévők alkalmasan élhetnek, mert itt a hit dolgáról nem disputáltatik, hanem kiváltképen a kegyes szüleknek és a hív praeceptoroknak jó és kegyes tanács adatik, mint viseljék magukat jó lelki esmérettel a gyermekek körül, hogy az ö tisztekben az Istennek bővséges áldását várhassák magukra.1 Az első magyar elvszerű neveléstudományi munka, mely már címében is jelzi, mint válik a pietizmus új világba forduló gyakorlati vallási tendenciája révén a felvilágosodás egyengetőjévé ; mely szeme előtt tartja a köz szükségletét és annak kíván minél szélesebb körben használni. Célja a köz boldogítása azért, hogy az emberiség végcélját a Teremtő akarata szerint elérhesse. Ismeretes egyébként, hogy Francke pedagógiájában a modern individuális-pedagógiának, mely humanista nyomokon a felvilágosodás idejében formálódik ki, számos gyökérszála megtalálható. Bárány kis összefoglalásába átkerülnek Francke lélektani megfigyelései, jeléül, hogy ő is átérezte a gyermeki individuum felismerésének fontosságát. Pedagógiai érdeklődésének második produktuma Volf Ábrahámnak és Rogallen Fridriknek Atyafiságos serkentések, mely az újonnan rendéltetett tanítóknak adattatott. Jena, 1736. Korholth Súlyos papi terhé-hez hasonlóan a hivatásérzésen és az őszinte hiten alapuló papi és tanítói munkára biztat. A papi magatartás előírásánál a jellegzetes magyar falusi viszonyokra is kitér, például, hogy hogyan viselkedjék a meghívott pap a lakodalmakon. A lelkivezetők „élő" hitéről beszél a Nürnbergben 1735-ben kinyomtatott Luther-féle Kis Katekizmusá-wsk előszavában is, melynek megbővített kiadása 1750-ben jelent meg Laubánban. Kátéi, a Rambach után írt Gyermekeknek kézikönyvecskéje (Jena, 1740) és a Panoplia Katholica, az az Lelki Fegyverház (1733), mely szentírásbeli idézeteket tartalmaz a káté egyes állításainak bizonyítására, átültették hazánkba a pietista valláspedagógia tananyagát és összeállításuknál fogva módszerét is. Ennek a vallástanítási elvnek természetesen alapja a tanító mély és őszinte áhítatának érzelmi átadása volt. Nem elégedett meg az ortodoxia 1 R. M. К. I. 1782.