Századok – 1935

Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273

A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON*. 327 eljárásával, mely tanított és taníttatott és a megnevelendők kötelesek voltak a hallottakat az egyház tekintélyénél fogva az egyéni részvétel és személyes élmény nélkül is elfogadni és vallani. Az új irányú módszer élettelen anyagot, nem taníttatott be és igen nagy szerepet visz benne a világossá váló tartalomnak a vallásos életre való alkalmazása.1

Viszont a világossá tételnél szeretik a káté állításainak bibliából való bizonyítását ; általában a sokoldalú megbeszélést, hogy a tárgyaltak teljesen élménnyé váljanak, mely őszinte érzések magjává alakul. Ennek a tanítási menetnek legteljesebb sikerét abban látták, hogy a gyermek érzelmei a tanultak alapján előkészület nélkül imában jutottak kifejezésre. Halléban az ízig-vérig pedagógus Bárányra ez tette a legnagyobb hatást2

és erre irányul később működésének minden megnyilvánulása. Kis Katekizmusának említett előszava sok praktikus utasítást ad a tanításra. Részletesen foglalkozik a tanítók személyével is. Ismeri az osztály közös munkájának jelentőségét, a „felhozott kérdést" a gyermekekkel „reparáltatja", a felelet elbírálását az osztályra bízza. A cél : „nem elég megismerni az igazságot ; hanem kívántatik, hogy annak (t. i. a gyermeknek) szíve és akaratja hajoljon ahhoz való engedelemre". Szorgalmazza az idősebbek tanítását is különösen faluhelyen vasárnap délutánonkint. Aprólékos és finom pszichológiai megfigyelésekről tanúskodó utasításokat ad a velük való foglalkozásra. Nem az ortodoxia examinálását követi, állandó mottója, hogy a megtanult dolog „bennek lélekké és életté változzék". Javasolja a gyermekeknek évenkinti rendszeres előkészítését az első Úrvacsorához. Itt vetődik fel tehát először a Dunántúl Miletz pozsonyi konfirmációs előkészítő-oktatásterve, melyet később tényleg be is vezettek, mind itt, mind a Felvidéken. Bárány irodalmi terveiben hasznos társa volt Sartorius Szabó János. Felvidéki származású, a besztercebányai iskolából jut Jénába és Wittenbergbe. Győrött 1723—24-ben tanárkodott. Benne leli meg Bárány és Vásonyi már 1711-ben tervezett Arndt Wahres Christentumának fordításánál segítőtársát.3 A munka : Arndt Jánosnak az igaz keresztyénségröl írott négy könyvei ... a magyar Sionnak é-pületire közvilá-1 Gaudy L. : A biblia történetek tanításának valláspedagógiai módszertana. Debrecen, 1928. 2 Bárány Gy. feljegyzései. Közli Payr S. : Adalékok a dunántúli protestantizmus történetéhez. Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. V. (1906.) 90. 1. 3 Leveleik Franckehoz 1711 ápr. 27. Staatsb. Berlin.