Századok – 1935

Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273

A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON. 325 való életnek regulái. Halle, 1711.1 Az Élet reguláit Eisenreich Rudolf bécsi kereskedőnek ajánlja. Úgy látszik, Eisenreich Sopronból, ahol korán feltűnt Halle iránti érdeklődése, Bécsbe került, vagy mindkét helyen érdekeltségei voltak. Vásonyi szerint a külföldi akadémiákra törekvő magyar ifjak jeles támogatója. A munka Vásonyitól eredő bevezetése a tipikus pietista megszentelt életút első magyar kifejtése : „Mivelhogy a maga tselekedetit el hagyja és megisméri, hogy ő m agát ni semmi egyebet nem tehet, hanem bűnt tenni, sem Istenhez és az ő világosságához nem mehet egyedül, csak ha magát Isten kegyelmére bízza és az Isten bárányára néz, kinek vérében az Atyához közelget. Úgy születtetik benne az új erő, hogy a hitet, mint valami mennyei világosságot és tüzet érezze az ő szívében, a Krisztusnak szerelmét megkóstolja és az új ember, mint valami jó fa kivirágzik és jó illatját adja, Istennek és embereknek kedves gyümölcsöt teremjen." A munka maga általános erkölcsi utasításokat tartalmaz. A társadalomban jólforgó bárok emberideál vallásos szempontú átfestésére irányul. Könyvéhez csatolta Gerhard János elmélkedéseiből vett kegyes életnek rövid, de summás regidái-t. Ebben a pietizmus aszkézisét szólaltatja meg és egy egyházi éneket is közöl a „Világnak megútálásáról". A pietizmus lelkipásztor eszményét állítja a magyarság elé Papi terhé-ben (Jena, 1726), melyben az ilynemű pietista irodalom legjelentősebb munkáját, Korholth kiéli tanár Schwere Priesterbürde-jét fordította le. Barátja, Szeniczei Bárány György, a dunántúli pietizmus másik nagy munkása, a pietizmus gyakorlati értékeinek egyik legteljesebb kifejezője és megvalósítója a győri, pozsonyi és eperjesi iskolák látogatása után kerül Haliéba, mint Roth Mihály sárosi alispán gyermekeinek nevelője. 1711-ben tért vissza Győrbe és 1713-ig tanított itt mint konrektor. Bár később messzi Tolna-Baranya szétzilált gyülekezeteiben végzi építő-szervező munkáját, a győri kör irodalmi terveinek mégis legtevékenyebb támogatója. Első munkája Francke híres pedagógiájának, a Kurzer und einfältiger Unterricht, wie die Kinder zu wahren Gottseligkeit und christlichen Klugkeit anzuführen sind, ehemals zu Beruf Christlicher Informatorum entworfen und nun auf Begehren in Druck gegeben című munkának magyar viszonyokhoz szabott átdolgozása. A gyakorlati célnak megfelelően Virth nürnbergi párbeszédben feldolgozott kiadását használja és „közbeszél-1 R. M. К. I. 1783, 1784.