Századok – 1935

Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273

322 SZENT-IVÁN YI BÉLA. zömétől különböző német nyelve miatt a kerülettől való különállását és egyéni fejlődését jobban megőrizte, mint a felvidéki városok. 1689-ben Röschel János wittenbergi egyetemi tanár szülővárosa kérelmére az evangélikus városi konvent elé terjesztette az iskola szervezetére és tantervére vonatkozó javaslatát. A protestáns humanista szellemű javaslat a vallási oktatás egyik vezérfonalául már Spener Tabulae catecheticae-ját is ajánlja. Nem következik ebből, hogy Spener híve lett volna, hiszen az erkölcsök nemesítésére, a pietizmus áhítatba fogant erkölcsiségére nem gondolva, Erasmus De civitate morum-át, Catót és Pythagorast ajánlja. Röschel javaslata nyomán készült el 1693-ban az iskola humanista szellemű tanterve. Wittenberg hatása alól nem vonta ki magát később sem Sopron. Innen került Deccart Keresztény János is az iskola élére. 1718-ban fejleszteni kívánván az iskolát, a konvent a wittenbergi egyetemhez fordult alkalmas tanerőért. Wittenberg Hajnóczy Dánielt ajánlotta. Mikor 1741-ben az iskola vezetését megkapta, lehet, hogy a közeli nagytekintélyű pozsonyi iskola mintájára, vagy talán az általánosan terjedő pietista pedagógia nyomán, az eddigi szokásokat a pietistáktól általában szorgalmazott kívánalmakkal módosította, szigorú ájtatossági rendszert hozott be, ezentúl nem osztályonkint, hanem közösen tartják reggelenkint a közimát. Évnegyedenkint tanári tanácskozásokat tartat, melyeken a rektor átnézi a tanítás anyagának jegyzőkönyveit. Bevezeti a földrajz tanítását a Halléban használt Hübner-féle Kurze Fragen aus der alten und neuen Geographie című kézikönyv alapján.1 Hajnóczi buzgó pártfogója volt a Dunántúl tevékenykedő pietistáknak. Az ismert pietista Tóth Sipkovics püspökké választásakor Halléban üdvözlő verset adott ki (Epistola Gratulatoria, 1742). Utóda Bél volt kedvelt tanítványa, a későbbi pozsonyi szerepléséről már ismert Ribinyi János lett. Ha a soproni iskolában nem is érvényesültek Francke pedagógiai reformjai, a pietizmustól befolyásolt pedagógiai realizmus váltotta fel itt is a humanista iskolarendet. A soproni papság körében a Heinrich Müller hatása alatt álló 1662 óta lelkészkedő Gruber Ádámtól kezdve az ortodoxia racionalizmusából kivezető érzelmes prédikációkat tartó lelkészek működnek. 1723-ban kerül ide Pilgram János Zsigmond, a bécsi svéd követség pietista lelkésze. Erősen szubjektív beszédei a pietista önvallomásokat juttatják 1 Müllner M. : A soproni ev. főtanoda története. Sopron, 1857.