Századok – 1935

Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273

A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON. 323 eszünkbe. A jellegzetes pietista fokozatokon, a magábaszállás, megtérés és lelki megújhodás útján keresztül elnyerhető kegyelmi állapot elérésére biztat. A pietisták teológiai gyakorlatának megfelelően sokat foglalkozik a megváltással, mint Krisztus szeretetének tényével. (Passionspredigten. Nürnberg, 1723. Sieben Predigten. Prankfurt, 1736. Die himmlisch gesinnte Christen. 1731.) A pietista egyházi énekeket gyűjti egybe Neuvermehrtes Oedenburgisches Gesangbuch-jähem 1726-ban. 1739-ben bekövetkezett halála után a besztercebányai Oertel Gottfried János, a pietista misztika egyik képviselője váltja fel. Itt működik 1749 óta a dunántúli pietista kör vezérének, Torkos Andrásnak fia, József, a második pietista nemzedék felvilágosult rétegének természettudós tagja. Sopron polgárságának körében is korán megnyilvánul a Halle iránti érdeklődés. 1702-ben Eisenreich kereskedő Haliéból kér nevelőt Francketől a bécsi pietisták útján, Hallóban tanul 1705-ben a polgármester fia, Dobner Sebestyén Ferdinánd, a későbbi régiségtudós és történész, akinek a magyarországi szellemi élet, a szokások, erkölcsök történetének megírására irányuló történelmi munkássága a felvidéki pietista történészek törekvésével egyezik meg. Győr városa sokkal élénkebb kapcsolatot tartott fenn a Dunántúl szétszórt gyülekezeteivel. Központjává vált a Haliéból hazaérkezők építő munkájának. Az 1681-i soproni törvények Győrt illetőleg kifejezetten is megengedték, hogy az evangélikusok templomot építhessenek.1

1699-ben készült el az új templom és mellette a háromévfolyamú iskola, ugyanekkor kezdte meg a szervezett egyházközség is hivatalos működését. Vezetői közt volt mindjárt kezdetben Torkos András, a legkorábbi magyar Halle-látogató. Spener hatására — akinek hozzá írt leveleit tisztelettel őrizte — •wittenbergi tanuló korában, 1792 és 1798 között gyakran fordult meg Halléban, hogy Francket hallgathassa.2

Polcz Mihály latin szatírája őt nevezi a magyar pietizmus egyik vezérének.3

Győrött eleinte tanári, majd 1707-től kezdve lelkészi teendőket végzett. A tehetségesebb növendékeket 1 Nagy V. : A győri ev. egyház múltjából. Prot. Szemle 1904. 333—344 1. 2 Halléban jártának eddig ismeretlen adatai Franckehoz írt levelében : Győr, 1709. febr. 24. Staatsb. Berlin. 3 Kézirat. M. Nemz. Múz. Levéltára. A Torkos családra nézve v. ö. Hellebronth K. : Az ócsai és enesei Torkos-család. Gálos R., Torkos János. A Győri Szemle Könyvtára 12. Győr, 1934. 21*