Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1

A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON. 35 Bericht, wie und warum Christus aus Ungerland weichet című röpiratában.1 A szepességiek cáfolóirata (Vertheidig­tes Guttes Gerüchte Derer aus der Ober-Ungarischen Graff-Schaft Zipsz., unschuldig ins Elend getriebenen Diener Christi, 1676) is felismeri, hogy Günther olyanokkal vádolja őket, amiket az újítók „koholnak" újabban az igazi ortodox hit védői ellen. A Spener fellépésének évében lefolyt vita a Szepesség élénk német kapcsolatainak, friss szellemi éle­tének jellemző dokumentuma. 1707-ben kiadott munkájá­ban (Handleitung zur höchst nötigen und unablässigen Übung des wahren Christentums)2 már programmszerűen hirdeti a pietizmus szellemében való megújhodást. Tót­nyelvű irodalmunk első Spenert követő kátéját az 1675-ben nápolyi gályákra hurcolt, majd onnan Németországba mene­kült Simonides János (fl708) írta hazatérte után. (Wysvet­leni krestiansheho Uceni. Zittau, 1704.)3 Száműzetése után Breznóbányán, Radványban és Besztercebányán működött.4 Lang Kristóf magyarországi exuláns ismeretlen helyről és időből származó levele igen jellemző az ortodoxia külsősé­geitől elkedvetlenedett száműzöttek Francke iránti figyel­mének felébredésére. Előkelő támogatóitól hallott Francke felől, mint Spener követőjéről, ezért ír neki. „Titkos köve­tőim vannak és a pietista nevet is megkaptam. Szaporítsa meg az Isten a megszenteltek számát és pusztítsa el a keresz­tény ceremóniákkal és külsőségekkel leplezett pogányságot."5 A pietizmus előfutárjának tartott misztikus elmélkedők is megtalálták korán magyar közvetítőiket. A XVII. század hetvenes éveiben fordította le Heinrich Müller egyik mun­káját a Szelepcsényi-féle vallásüldözések előtti idők utolsó dunántúli superintendense, Szenczi Fekete István Lelki nyugosztaló órák (Lőcse, é. n.)6 címen. A Spener által mozgalmának megindítójaként ünnepelt Arndt magyarra való fordítását a magyar szellemi életben még eddig kevés szerepet játszó női lelkek hívták életre. Apafi Mihály nejének, Bethlen Kata fejedelemasszonynak orvosdoktora, Huszti Mihály a „Méltóságos Asszony aka­ratjából" fordítja a Keresztényi jóságos cselekedetekkel 1 R. M. K. III. 271.7. 2 R. M. K. III. 4190. 3 R, M. K. III. 4489. 4 Szinnyei J. : Magyar írók Élete és Munkái ; Pukánszky B. : i. m. 5 Levele Franckehoz. Francke-hagyaték. Staatsb. Berlin. 6 R. M. К. I. 1601. 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom