Századok – 1935
Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273
298 IF J. VAYER LAJOS. Ezt a függőséget az egész beállításon kívül, éppen az említett eltérések igazolják, az arcon konstatált eltolódások másolásra és nem önálló rajzra engednek következtetni. A jellemző hajtincs azután itt is véglegesen bizonyít, ez ugyanis Pázmány egyetlen más autentikus portréján sem szerepel, csak a Szelepcsényi-féle első portré első fogalmazásán. Kilián különben fiatalkori olaszországi tanulmányain és egy későbbi szászországi utazásán kívül csak még egyszer mozdult ki Augsburgból, mikor is a közeli császári táborba ment, hogy II. Ferdinánd portréját elkészítse. Pázmánnyal tehát személyesen nem találkozhatott, portréját csakis valamely hozzá eljuttatott vázlat, „Vorlage", után készíthette el. Figyelembe véve, hogy portréinál az ovális mellképtípust kedvelte leginkább, a Szelepcsényi-féle vázlat igen alkalmas mintának kínálkozott számára. Pázmány augsburgi mesterekkel gyakran állott összeköttetésben, elsősorban1 ötvösökkel, ezek révén a vázlat könnyen eljuthatott Kiliánhoz. Nem akarunk túlzott hipotéziseket felállítani, de kézenfekvő lenne, hogy a Szelepcsényi-féle első portré két ismert rézmetszetfogalmazásának alapjául szolgáló eredeti vázlat eltűnésének okát ebben lássuk. Művészettörténeti szempontból azután érdekes következtetésekre adhat alkalmat az eredeti vázlat két Szelepcsényi-féle és Kilián-féle feldolgozásainak összevetése, tekintetbe véve természetesen, hogy Szelepcsényi saját vázlata után dolgozott, Kilián pedig ugyanazt mint idegen Vorläget használta. Ez azonban már a két művészegyéniség vizsgálatához és nem a mi feladatunk körébe tartozik. A Kilián-féle portrét kiadta a nagyszombati egyetemi nyomda, 1766-os Kalauz kiadásában,2 a címlap előtt, a már úgyis dekoratív keretbe foglalt portrét még egy, a könyv többi ornamentális részével megegyező külső keretbe foglalva. Az eredeti réztáblának eszerint már 1766-ban Magyarországon kellett lennie, azonban 1817-ben arról értesülünk, hogy vadasi Jankovics Miklós, a híres műgyűjtő, külföldről szerzi meg és pályázatot hirdet egy Pázmány-életrajzra, melyhez a metszetet szeretné csatoltatni.3 A réztábláról megemlékezik Fejér György is a Jankovics-gyüjteményről írott 1 Pázmány a Pazmaneum rektorához : 1631. febr. 21., márc. 8., 1635. júl. 17., szept. 26., okt. 3., nov. 28., 1636. febr. 9., 17., márc. 10., máj. 6., 13., 22., jún. 5., 18. 2 Hodegus. Igazságra Vezérlő Kalauz. Mellyet írt Pázmán Péter. Nagyszombatban. 1766. esztendőben. i ' 3 Tudományos Gyűjtemény. 1817. VI. 134. 1. Jutalom-Tétel.
