Századok – 1935
Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273
PÁZMÁNY PÉTER IKONOGRÁFIÁJA. 297 epus Eccl : Metropol : Strigonien : Lociq eiusdem Comes Perpetuus Primas Hungar : Legátus Natus, S. C. Rq Mat : Summus & Secretarius Cancellarius Ac Consiliarius. &." A dekoratív keret alsó részében lévő felirat : „Purpura Virtutem, doctrinam scripta loquuntur ; Magnós magna decent : Utraque summa fuit." A dekoratív keret alsó részének az ovális belső kerettől balra eső, volútaszerű sarkában a szignatúra: ,,L. Kilian schalpsit." Maga a portré a Szelepcsényi-féle első portréval beállításban teljesen egyezik, ezért csak az eltérő részleteket említjük fel : A palliumon csak a négy pár gomb van meg, a szemek nem egyenesen a szemlélőre néznek,1 de kissé balfelé, a jobbszem más alakú, szögletesebb, mint a valamivel kisebb balszem, mindkettő világosabb. A jobbfül hegyesebb és a balfül részlete is látható. A baloldalon a hajrészlet élesebben látszik. Mindezek az eltérések a Szelepcsényi-féle első portré mindkét fogalmazásától fennállnak. Fontos és a Kilián-féle portré eredetére meghatározó azonban, hogy a quadratum alól középen kilátszó hajtincs itt megvan, tehát ez csak az első, pesti fogalmazással állhat kapcsolatban, minthogy a második, esztergomi fogalmazáson ez a részlet nem szerepel. Viszont azonban Kilián Lukács 1637-ben meghalt, az első, pesti fogalmazás pedig szintén Pázmány ugyanabban az évben bekövetkezett halála után készült. így tehát Kilián metszete a Szelepcsényi-féle első portré egyik Szelepcsényitől származó metszet feldolgozása után sem készülhetett, hanem csak az ezek alapjául szolgáló eredeti vázlat lehetett a mintája. Minthogy így közvetve egy autentikus portrét tart fenn számunkra, közelebbről meg kell vizsgálnunk keletkezési körülményeit. Készítője Kilian Lucas (1579—1637), az augsburgi híres rézmetsző-család egyik legnevesebb és legtermékenyebb tagja.2 Legkiválóbbak ugyan ornamentális munkái, de portréi, nagy számuknál és hatásuknál fogva, szintén jelentősek, bár kvalitásaik igen különbözők. Pázmány portréja hiteles művei közé tartozik.3 Tekintve az első Szelepcsényi-féle portrétól való függőségét, 1632 és 1637 között keletkezett. 1 Különben az összes többi portré, az éremkép kivételével, közvetlenül a szemlélőre néz. 2 Thieme—Becker : Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. XX. к. Leipzig, 1927. 295. 1. 3 Le Blanc, Ch.: Manuel de l'amateur d'estampes. Paris, 1856— 1888. II. k. 452. 1. A Pázmány-portré sorszáma itt 128.