Századok – 1935

Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273

PÁZMÁNY PÉTER IKONOGRÁFIÁJA. 281 ványai, holtteste szintén fontos segítő forrás lehet a portré­dokumentumok autenticitásának megállapításánál. Az exhu­mált holttest forrásértékét természetesen épségbenmaradá­sának foka határozza meg. Lássuk milyen a helyzet Pázmány Péter holttestét illetőleg. Pázmány sírjának pontos helye sokáig problematikus volt. Az írott források szerint a pozsonyi Szent Márton székesegyházban, Alamizsnás Szent János mauzóleuma köze­lében, melyet ő maga készíttetett, temették el 1637 április 3-án.1 E mauzóleum mellett, a templom jobb oldalán, ma is megvan az a befalazott márvány emléktábla, melyet Esz­terházy Pál nádor 1710-ben állíttatott, Pázmány Péter, Lippai György és Széchenyi György prímások sírjának meg­jelölésére.2 Lippai György végrendeletében csakugyan úgy intézkedik, hogy temessék Pázmány mellé, oda, ahol azelőtt az Oltáriszentséget őrizték.3 Ezen adatok egybehangzó tanúsága szerint Pázmány sírjának a székesegyház szentélyé­ben kellett lennie.4 1859 szeptember 12-én Knauz Nándor sok eredménytelen kutatás után, többek segítségével, itt meg is találta Pázmány sírját, a szentély oltár előtti része alatt lévő sírboltban.5 Leletéről írott beszámolójának6 min­ket érdeklő része, Pázmány holttestének leírása, fényképek hiányában természetesen nem kielégítő. A leírás szószerint a következő : „Ha látták olvasóim Pázmánynak különösen régibb arcképeit, például Kalauzá­nak nagyszombati 1766-ik évi kiadásában, akkor kissé fogalmuk lehet,mint találtuk enagy érseket sírjában feküdve." A leírást tehát a holttestnek „régibb areképek"-hez való hasonlításával kezdi, ez a visszafelé következtetés azonban teljesen elhibázott, hiszen a holttest autenticitásának bebi­zonyosodásával,7 éppen tőle kell hogy kiinduljon az ikono­gráfiái dokumentumok autenticitásának vizsgálata. A például 1 Schmitth, N. : Archiepiscopi Strigonienses. Tyrnaviae, 1758. II. 123. 1. 2 A felirat szövegét közli Knauz idézendő műve. 3 Esztergomi káptalani levéltár. 4 Pázmány halála után a Lippai által kezdeményezett és Pálffy Pál megrendelésére Bécsben tervezett síremléke nem került kivitelre, csak egy egyszerű márványtábla, „Petrus Pázmány Cardinalis" felirattal jelölte a sírt, Eszterházy említett márványtáblájáig. (Pálffy levele Lippaihoz, 1641. április 10-éről. Esztergomi prímáéi v. levéltár.) 5 Lippai mellette, Széchenyi kissé messzebb, a mauzóleum alatt volt eltemetve, itt találta meg Knauz sírjaikat ugyanakkor. 6 Religio, 1859. II. 23. sz. és Budapesti Hírlap, 1859. 228. sz. 7 Lippai agnoszkáláfát a végrendelete szerint viselt kereszt tette lehetővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom