Századok – 1935
Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273
PÁZMÁNY PÉTER IKONOGRÁFIÁJA. 281 ványai, holtteste szintén fontos segítő forrás lehet a portrédokumentumok autenticitásának megállapításánál. Az exhumált holttest forrásértékét természetesen épségbenmaradásának foka határozza meg. Lássuk milyen a helyzet Pázmány Péter holttestét illetőleg. Pázmány sírjának pontos helye sokáig problematikus volt. Az írott források szerint a pozsonyi Szent Márton székesegyházban, Alamizsnás Szent János mauzóleuma közelében, melyet ő maga készíttetett, temették el 1637 április 3-án.1 E mauzóleum mellett, a templom jobb oldalán, ma is megvan az a befalazott márvány emléktábla, melyet Eszterházy Pál nádor 1710-ben állíttatott, Pázmány Péter, Lippai György és Széchenyi György prímások sírjának megjelölésére.2 Lippai György végrendeletében csakugyan úgy intézkedik, hogy temessék Pázmány mellé, oda, ahol azelőtt az Oltáriszentséget őrizték.3 Ezen adatok egybehangzó tanúsága szerint Pázmány sírjának a székesegyház szentélyében kellett lennie.4 1859 szeptember 12-én Knauz Nándor sok eredménytelen kutatás után, többek segítségével, itt meg is találta Pázmány sírját, a szentély oltár előtti része alatt lévő sírboltban.5 Leletéről írott beszámolójának6 minket érdeklő része, Pázmány holttestének leírása, fényképek hiányában természetesen nem kielégítő. A leírás szószerint a következő : „Ha látták olvasóim Pázmánynak különösen régibb arcképeit, például Kalauzának nagyszombati 1766-ik évi kiadásában, akkor kissé fogalmuk lehet,mint találtuk enagy érseket sírjában feküdve." A leírást tehát a holttestnek „régibb areképek"-hez való hasonlításával kezdi, ez a visszafelé következtetés azonban teljesen elhibázott, hiszen a holttest autenticitásának bebizonyosodásával,7 éppen tőle kell hogy kiinduljon az ikonográfiái dokumentumok autenticitásának vizsgálata. A például 1 Schmitth, N. : Archiepiscopi Strigonienses. Tyrnaviae, 1758. II. 123. 1. 2 A felirat szövegét közli Knauz idézendő műve. 3 Esztergomi káptalani levéltár. 4 Pázmány halála után a Lippai által kezdeményezett és Pálffy Pál megrendelésére Bécsben tervezett síremléke nem került kivitelre, csak egy egyszerű márványtábla, „Petrus Pázmány Cardinalis" felirattal jelölte a sírt, Eszterházy említett márványtáblájáig. (Pálffy levele Lippaihoz, 1641. április 10-éről. Esztergomi prímáéi v. levéltár.) 5 Lippai mellette, Széchenyi kissé messzebb, a mauzóleum alatt volt eltemetve, itt találta meg Knauz sírjaikat ugyanakkor. 6 Religio, 1859. II. 23. sz. és Budapesti Hírlap, 1859. 228. sz. 7 Lippai agnoszkáláfát a végrendelete szerint viselt kereszt tette lehetővé.