Századok – 1935

Történeti irodalom - International Bibliography of Historical Sciences. I–V.; VII. k. Ism.: Baráth Tibor 231

•236 TÖRTÉNETI IRODALOM. egyáltalán nincs politikai szuverenitásuk, vagy pedig ha van, nem esik egybe néprajzi területükkel, tehát különösképen Keleteurópa és a Balkán-félsziget népeire. A jelenlegi földrajzi mutató a politikai nemzet javára torzít és elsikkasztja a „kisebbségeket". Csak hosszas munka árán tudtuk például előkeresni azt a bibliográfiát, amely az eddig megjelent hat kötetben a magyar nép történeti szerepére vonatkozik. Az eredményt, egyéb hasznos adatokkal együtt, az alábbi statisztika mutatja. Év A) B) C) D) 1926. 71/10* 6 68/52 39 1927. 92/15 11 46/39 43 1928. 61/17* 7 47/43 36 1929. 49/18 6 58/53 36 1930. 107/17 6i 107/68 52 1932. 44/27 0 35/34 52** A)-törtben a számláló a földrajzi mutatóban „Magyarország" címszó alatt felsorolt művek számát jelenti ; a nevező jelzi, hogy ebből hánynak a szerzője idegen történész. B) = magyar szerzőktől eredő s „Magyarország" címszó alá tartozó, de ott fel nem sorolt munkák száma. C)-törtben a számláló az egyéb címszók alatt rejtőző magyar vonatkozású munkák számát jelzi ; a nevező mutatja, hogy ebből hánynak a szerzője nem magyar történész. D) = a bibliográfiában feldolgozott magyar provenieneiájú folyóiratok száma. * Egy-egy mű tévesen idesorolva. ** Érthetetlen, hogy ilyen nagy a „feldolgozott" magyar proveniánciájú folyóiratok száma, holott ebben az évben a magyar bibliográfiai adalék teljesen hiányzik. Az „egyéb" címszók alól előkerülő s a magyar nép szerepére vonatkozó munkák ilyen meglepően nagy száma arra mutat, hogy a B.-t sürgősen tökéletesítenünk kell. Ez a tökéletesítés kétféle műveletet igényel. Először is, a földrajzi mutató egyes országcímeiben, például Csehszlovákia, a v. ö. rövidítéssel fel kellene hívni a kutató figyelmét arra, hogy nézze meg az érdekkörébe tartozó más címszók adatait is, így például Kelet, Magyarország, Középeurópa stb. szókat. Erre kivételesen utalás is történik (1928 B. 189. 1.). A második művelet abban áll, hogy felállítunk egy negyedik, mindössze pár oldalra terjedő mutatót, a kultúrnemzet (ma pontosabban : népnemzet) fogalom alapján. Ez tudniillik az egyedüli mód arra, hogy egy-egy nép szerepéről teljes és hű bibliográfiai tájékozódást nyerhessünk. Ezzel megszűnne az a lehetetlenség is, hogy például a zsidó népről, amely politikai szuverenitás nélkül és meglehetősen szétszóródva is igen jelentős