Századok – 1935

Történeti irodalom - International Bibliography of Historical Sciences. I–V.; VII. k. Ism.: Baráth Tibor 231

TÖRTÉNETI IRODALOM. 235 több munkatárstól (német, cseh, francia, oláh stb.) oredő biblio­gráfiai rész. Röviden az a tény, minő szemléletet alkothat a magyar nemzet történeti szerepéről az a kutató, aki a kérdés tanulmányo­zására a B. alapján indul el. E kérdés nagy fontosságát eléggé megértjük, ha tudjuk, hogy ezideig semmiféle olyan magyar eredetű történeti bibliográfia nincsen, amely a magyarságról tájékozódni óhajtó történészt magyar szellemben kalauzolná. A B. magyar adalékát 1926-ban Halász Gábor és Kozocsa Sándor, 1927-ben Kozocsa Sándor és Lukinich Imre, 1928-ban és 1929-ben ismét Kozocsa Sándor, 1930-ban Szabó Gábor és Seregély E., 1932-ben senki sem készítette azt el.1 Ismerve azt az odaadást, amellyel nevezett szerzők dolgoztak, csak elismeréssel adózhatunk munkájuknak. A jobb ügy érdekében talán mégis hasznosan cselekszünk, ha a „Journal de la Société hongroise de Statistique" című francia nyelvű folyóiratunkra felhívjuk figyelmüket, amelynek cikkeit nem szokták jegyzékükbe felvenni. E folyóirat írói ugyanis a külföldi iránvzatos munkákat állandóan számon tartják és történeti vonatkozású cikkeikben a hangsúlyt az így előálló szükség szerint helyezik el. Néha az is szembeötlik, hogy a magyar címek kissé pongyolán vannak franciára fordítva, sőt hibásan is. Ezt is csak éppen megjegyezzük egy ideál szempontjából, tudva, hogy mi az ilyen nemzetközi munkára még nem vagyunk berendezkedve.2 Örvendetes másrész­ről az, hogy a sajtóhibák száma a B. első kötetétől kezdve folyto­nosan csökken, bár a tökéletességtől még elég messze vagyunk. Az 1929. évi kötetben például a 976. címben egymagában öt sajtóhiba akad : Hóman (Brdint), Szekf» (Gwí/la). Magyar tör­téne. V. kötet . . . Budapest, Egyetemi ny. stb.3 B. szerkezetéből folyik, hogy erre a kérdésre : milyen a magyar nemzet világtörténeti szerepe ?, — csak igen hiányos tájékozódást nyerhetünk. Ez a megállapítás, mint már korábban is említettük, általában mindazokra a népekre vonatkozik, amelyeknek vagy 1 Az 1932-es B-ból a magyar adalék igen sajnálatosan kimaradt . Erre az évre a magyarságra vonatkozó tájékoztatást csaknem kizáró­lag idegen történetírók nyújtják, Az ilyen módon felvételezett magyar nyelvű munkák egyike ekként került kinyomtatásra : 5484. Homan (Bálint). Külturpolitikai (külpolitikai helyett) irányok a magyar történetben stb. 2 Ha azonban független államiságunkat művelődési tekintetben is ki óhajtjuk domborítani, az ilyen munkára is be kell rendezkednünk. Ez is „hivatalos" ügy. Bezzeg nem probléma ez szomszédainknál, akik minden alkalmat megragadnak, hogy munkásságukat nemzetközi fórumokon fitogtassák. A gazdagabb Franciaország pedig a hasonló természetű munkák költségeit külön alapból fedezi. 3 A legutoljára megjelent 1930-as B. adatait utólagosan csa­toltuk jelen beszámolónkhoz. Ezért csak itt jegyezhetjük meg, hogy a magyar munkatársak ezúttal tökéletesnek mondható mun­kát végeztek. A sajtóhibák száma is teljesen elenyésző. Köszönet M. Jarycnak, aki a korrektúrákat átjavítás céljából szíves volt nekem is megküldeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom