Századok – 1935

Történeti irodalom - International Bibliography of Historical Sciences. I–V.; VII. k. Ism.: Baráth Tibor 231

•234 TÖRTÉNETI IRODALOM. publicisztikai jellegű munkák felesleges felsorakoztatása. Azt sem tartjuk okvetlenül szükségesnek, hogy az átnézett folyóiratok jegyzékét öt-hat címre terjedő változás miatt évről-évre lenyomtassuk. Ez a jegyzék pl. 1928-ban és 1929-ben, semmi változást sem mutatott. Az így megtakarítható száz oldalon a hiányzó országok adaléka bőségesen elférhetne. A folyóiratok jegyzékét pedig esetleg öt évenként külön füzetben lehetne forgalomba hozni. Mint általában minden mutató, akként a B. mutatói is tökéletesbíthetők. Előnyös lenne pl., ha a szerzők és történeti személyek nevei közt valami különbséget tennénk s egyiket a kettő közül dűlt betűvel szedetnénk. így a mutatóból azonnal megállapítható volna, hogy adott helyen pl. T. G. Masaryk mint szerző vagy mint történeti személy szerepel-e. A földrajzi mutatóban pedig hasznos volna utalást tenni az egykor huzamosabb ideig összetartozott, tehát történetileg szorosabban érdekelt országokra vagy országrészekre. Erre Ausztria—Magyarország esetében példa is van. Ugyancsak a földrajzi mutatóban az „ország" neve alá is be kellene sorolni azoknak a világtörténeti eseményeknek bibliográfiáját, amelyek városokban játszódtak le s ezidőszerint csak az illető város neve alatt említtetnek. A mohácsi vész például nagyon is a „Magyarország" rovat alá tartozik s nem csupán Mohácsé alá. Kívánatos lenne egy negyedik mutató felállítása is, amely népek (cseh, zsidó) szerint csoportosítaná a könyvcímekre utaló számokat. Ez főként Közép- és Keleteurópa, valamint a Balkán félsziget szempontjából jelentene sokat, ahol a politikai határok egyáltalán nem esnek össze az etnográfiái határokkal. Következéskép egy-egv kulturnemzet történeti szerepének megállapításához a jelenlegi beosztás szerint, -— mint ezt a magyar anyag alapján majd részletesebben is látjuk — öt-hat ország csoportját is át kell böngészni s napokat fordítani arra, amit jó mutató segítségével fél óra alatt is elérhetnénk. A megoldás úgy képzelhető el, hogy a B.-t jelenlegi formájában elkészítve, korrektlíraként megküldenék az érdekelt nemzeti munkatársaknak s azok saját népükre vonatkozólag fölállítanák a teljes anyag alapján a megfelelő mutatót. így ez a nemzetközi B. kevés munkával sokkal tökéletesebb lehetne s amellett nemzetileg is jó szolgálatot tenne, főként olyan országokban, ahol nincs folyó történeti bibliográfia. Ez elől az óhaj elől annál kevésbé zárkózhatik el a Bibliográfiai Bizottság, mert hiszen az 1930-as B. tanúsága szerint a földrajzi nevek mutatójában újabban „Deutschland, Deutschtum" szerepel, ami az egész német nép történetét felöleli, beleértve a „független" osztrákokat és az Auslandsdeutschtum néven összefoglaltakat is. E ténnyel ha nem is magát a negyedik indexet, de annak elvét máris elfogadták és többé semmi sem állhat útjában annak, hogv a hiányolt mutatót egyetemes érvénnyel bevezessük. Különösen közelről érdekel bennünket e B.-ban a magyar munkatárs adaléka s általában a magyarságra vonatkozó, tehát