Századok – 1935
Történeti irodalom - International Bibliography of Historical Sciences. I–V.; VII. k. Ism.: Baráth Tibor 231
TÖRTÉNETI IRODALOM. 231 P. túlzásaival szemben a következőket kell megállapítanunk : Az egri vár, mint Zinzendorf és Farrel alaprajzai tanúsítják, az olasz bástyás szisztémának egy torz produktuma volt, mely stílus szempontjából nem érte el azt a formai tökélyt, melyet a győri, nagyváradi, érsekújvári, kanizsai és szatmári várak képviseltek, bár építészeti anyagánál fogva különb volt ezeknél ; az egri vár külföldi viszonylatban semmi különös érdekkel sem bír, a hazai viszonylatban azonban megvan az az érdekessége, hogv a többi magyar vár elpusztulása miatt talán csak itt látható legteljesebb mértékben az újkori várépítészet ama sajátsága, melv a földalatti védművekben határozódik. Banfi Florio (Róma). International Bibliography of Historical Sciences. Edited by the International Committee of Historical Sciences, I-—V., VII. (1926—1930. 1932) k. Washington. 1930—1934, 8°, LXVIII + 366, LXXX + 430, CVIII + 458, CVIII + 496, 514, CXVI + 526 1. Az alább tárgyalásra kerülő bibliográfia (В.) a történészek nagy nemzetközi szervezetének, a Történettudományok Nemzetközi Bizottságának legszebb gyümölcse. Jelképe annak a nemzeti alapon fölépülő univerzálizmusnak, amely a világháború után minden tudományra, de különösen a történettudományra jellemző lett. E bibliográfiai vállalkozásnak történeti előzményei vannak. A Jahresberichte der Geschichtswissenschaft néven ismert bibliográfia ugyanis 1916-ig évről-évre számot adott az egész világ történettudományi működéséről.1 S ha elsősorban német tudományos érdekeket szolgált is, amelyben a német, osztrák és svájci kiadványok aránylag nagy helyet foglaltak el, nemzetközileg mégis nagy szolgálatokat tett. Más hiányában tehát mindenki ezt a német kiadványt használta. A Jahresberichte azonban a világháború folyamán megszűnt. A béke helyreálltával tehát, amikor a tudomány újra elfoglalta a nemzetek életében megillető helyét, hiánya rendkívül érezhetővé vált. A történeti kiadványok áttekinthetősége pedig, főként tudományunk új fejlődése nyomán, parancsoló szükséggé lett. így érett meg egy új gondolat, amely a brüsszeli (1923) és a genfi (1926) nemzetközi kongresszusok eredményeképen rövidesen meg is valósult. Az American Historical Association közvetítésével ugyanis a Laura—Spilman—Rockefeller Emlékalapítvány 15,000 dolláros adományával megteremtette az első kötetek létrehozásához szükséges pénzügyi alapot. Egyidejűleg megalakult a Commission pour l'Annuaire international de Bibliographie historique, a Történettudományok Nemzetközi Bizottságának egyik albizottsága, amely kidolgozta azokat az elveket, amelyek szerint a B.-t el kell készíteni. így elhatározta, 1 Az illető német kiadóvállalat ma csupán nemzeti bibliográfiát készít, a Jahresberichte der deutschen Geschichtswissenschaft-ot.
