Századok – 1935

Történeti irodalom - International Bibliography of Historical Sciences. I–V.; VII. k. Ism.: Baráth Tibor 231

•232 TÖRTÉNETI IRODALOM. hogy e kiadvány, mint a volt Jahresberichte, középső helyet foglaljon el a rövid időközökben megjelenő ú. n. folyó bibliográfia és a több év anyagát feldolgozó ú. n. retrospektív bibliográfia közt. Azaz lehetőleg biztosítsa mind a két típus előnyét. Ennek értelmében a B. minden egyes kötete egy évnyi időszakot foglal magába és — legalább is elvben — egy évi távolságban követi a mozgó tudományt. A B. beosztása az egyes történettudományi ágak szerint és kortani alapon történik. A Jahresberichte földrajzi kereteinek alkalmazása ugyanis a politikai határok rendkívüli mozgékonysága miatt, sok nehézséget okozott volna. De másrészt sem volt kívánatos, hogy történeti szempontok helyett földrajziak irányítsanak egy speciálisan történeti bibliográfiát. Mindemellett azonban a B.-ban közreműködő egyes nemzetek maguk készítik el a megfelelő anyagot és pedig egységes méretű kis cédulákon, amelyeket a szerkesztőség pontosan megállapított elvek szerint rostál és csoportosít. A rostálás alapelve az, bogv a B.-t csak a világ, azaz egyetemes történelem szempontjából jelentős munkák érdeklik. Tehát nem veszi figyelembe az egyes nemzetek belügyeit speciálisan tárgyaló munkákat, helytörténeti dolgozatokat, kisebb vidéki és városi monográfiákat", biográfiákat stb. A B. tehát, a szó történettudományi értelmében, kiváltképen nemzetközi és semmiképen sem teszi feleslegessé a nemzeti bibliográfiákat. Minden kötet a munkatársak nevének országonként való felsorolásával kezdődik. Utána a B. beosztási táblázata következik, ötnyelvű szövegezésben : angolul, franciául, németül, olaszul és spanyolul. Majd a B. számára átnézett folyóiratok jegyzékét találjuk és csak ezután jön a tulajdonképeni „bibliográfia", két hasábra tördelt szövegben, megfelelő tipográfiai kiállítással, címenként folyó számozással ellátva. A művet a személy- és szerzőnevek, valamint a földrajzi nevek mutatója zárja be. Az eddig megjelent kötetekben az alábbi országok évi történettudományi termékeit dolgozták fel : Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Csehszlovákia, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Jugoszlávia, Kolumbia, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Németalföld, Németország-Ausztria (együtt), Norvégia, Olaszország, Oroszország, Palesztina, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szentszék.1 A „bibliográfia" tizennyolc fejezetre oszlik. Minden fejezet élén jegyzet igazít útba a rostálás mértéke felől, „szigorú", „mérsékelt", „enyhe" stb. kifejezésekkel. Amely tudományágnak külön nemzetközi bibliográfiája van, mint pl. a numizmatikának, abban a rostálás elve „szigorú". Amely nemzetnek nincs nemzeti történeti bibliográfiája, annak céduláit enyhébben rostálják meg. A „bibliográfia" a mű vagy cikk címén és szerzőjének nevén kívül az alábbi könyvészeti 1 A görög történettudomány 1928, 1929, 1930, 1932. évi termése nincs feldolgozva. Jugoszlávia és Luxemburg hiányzik: 1927—1930. és 1932-ben. Oroszország és Svédország: 1927-ben. Kolumbia és Lettország: 1926—1929. és 1932-ben. Magyarország: 1932-ben. Szentszék külön szerepel 1932-től, addig Olaszország alatt.