Századok – 1935

Történeti irodalom - Pataki Vidor: Az egri vár élete. Ism.: Banfi Florio 226

•226 TÖRTÉNETI IRODALOM. liberalizmus első korszaka. A reformer Sz. és Kossuth- Eötvösnemzedék kétségtelenül, a naplók tanúsága szerint is, sokkal közelebb állottak egymáshoz -— a közöttük uralkodó meghasonlás ellenére —-, mint a reformkori országgyűlések liberális politikusai és a márciusi ifjúság. Sz. naplói — reméljük — hozzá fognak járulni ahhoz, hogv a reformkor vezető eszméit a reformer Széchenyi mértékével tudjuk lemérni és az objektív történetírás Sz.-ben a koraliberális törekvések hatalmas előmunkását lássa meg. Varga Zoltán (Debrecen). Pataki Vidor: Az egri vár élete. A ciszterci rend egri Szent Bernátgimnáziumának értesítője az 1933—34. iskolai évről. Eger, 1934. 7—71 1. 10 ábrával. Bár P., saját szavai szerint, nyolc évi régészeti és levéltár kutatásának eredményeit foglalja össze dolgozatában, az egri vár építészeti fejlődéséről mégis helytelen képet nyújtott. Balsikerét elsősorban a grafikai, források félreértése okozta ; a 4. és 7. ábrán közölt alaprajzokról ugyanis olyan magyarázattal szolgál, mely éles ellentétben áll egyrészt a hadiépítészettan általános elveivel, másrészt az egri várnak bizonyítékokkal is dokumentálható tényleges alakulásával. Éppen mert évek szorgalmas munkájának eredményeit tartalmazza a tanulmány, szükségesnek véljük, hogy ne néhány általános mondatban, hanem részletekbe menően foglalkozzunk vele. Fel nem ismerve a várban 1560—61-ben működő Paolo da Mirandola alaprajzának (4. á.) igazi jelentőségét, P. úgy véli (32. 1.), hogy ,,e terv igen nagyszabású, valósággal hármas erődítés", mellyel a tervező „nemcsak a Dobó-féle belső várat erődítette volna meg, hanem az árokvonalon kívül egy védhető lőállásos fedett utat is, Dobó várán belül pedig még egy-egy külön-külön védhető erődítést" épített volna. Igazában azonban ez alaprajz a vár 1560 előtti állapotának legteljesebb ábrázolása, melyen P. a XIII—XIV. századi belső védövet Paolo da Mirandola XVI. századi tervének nézte, a tervezett várárkot pedig egy harmadik erődövnek ! E sajnálatos botlás következtében hamisnak bizonyulnak P. rekonstrukciós kísérletei, melyeket a vár közép- (1. á.) és renaissance-kori (2. á.), továbbá Dobókori (3. á.) állapotairól elképzel. Szerinte „Eger első várát nem vehetjük sem nagyobbnak, sem kisebbnek az 1568-as térkép (6. á.) belső váránál" (11. 1.), holott Paolo da Mirandola rajza szerint, habár kisebb kerülettel, felölelte a későbbi „belső" (helyesen felső) és „külső" (helyesen alsó) várnak majdnem egész területét. Eltérően a szerzőnek az 1. ábrán elképzelt rekonstrukciójától, e tatárjárás után épült vár magvát a várhegy tetején a püspöki és káptalani paloták együttese képezte a közéjük ékelt ,,mastio"-val (a későbbi Tömlöc-torony), míg a várhegy keleti lejtőjére lenyúló piacot palánköv vette körül, melynek bejáratát egy tipikus „puntone", ötszögű kaputorony alkotta. Tehát nem