Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 157

170 SZENT-IVÂNYI BÉLA. jele éppen Pozsonyban Miletz könyve, mely misztikus hatások nyomát is mutatja. A konfirmációban „nem csak a betű szerinti" hitet nyeri el az ember, hanem „az ő üdvezítőjét egészen fel és beveszi és önnön magát egészen ő пек>е s.° játjának adja". Az új hitet csak a pietizmus sokat hangoztatott „megtérésében" találjuk meg, ez adja meg „az új engedelmességet", amelynek „a szívből" kell származnia, „nem a természetnek erőltetéséből". Egyébként a ma szokásos konfirmáció rendjét : az Úrvacsorához először járidó gyermekek oktatását és a hívek elé való állítását 1746-ban határozták el először Pozsonyban. Serpilius Sámuel Vilmos tartotta az elsőt, a másodikat Bél és attól kezdve rendszeressé vált évenkint egyszer. Miletz a híres Rambach elmélkedéseiből négy tót fordítást is készít (Premysslowanj о Sedni Poslednjch Slowjch Uhriáowaneho Gewisse Krysta . . . H. п., 1738. Premysslowanj о utrpenj Gizisse Krusta. Zittau, 1744. Evangelium Izaiase. 1744. Sprsitedlné reci pana Gezjse, 1745.). Eichorn Lelki békéjét (Duchownj pokogjk) Haliéban adta ki 1744-ben. Úgy látszik önálló munkája az Evangelichy budit (H. п., 1744.), melyben a „szíveket" akarja felébreszteni Krisztus követésére. A turóci esperesség aggodalommal látta Miletz egymásután megjelenő könyveit. 1739-ben Mohi Illés superintendenst felelősségre is vonták Miletz Postillái miatt. Turzó János esperes 1741-ben esperesi gyűlést hirdet Necpálra a pietizmus terjedésének meggátlása céljából, majd egész hadjáratot indít Miletz ellen, melyben különösen Severin Pál garamszegi lelkészben talál támogatóra. Nagyon rosszul esik nekik, hogy Mohi nem lép fel Miletz ellen, sőt a székhelyén levő konvent határozatilag kéri, hogy a pietizmus miatt ne szítson senki ellentétet. Az ő felfogásuk szerint minden módon küzdeni kell „a speneri tévelygések" ellen éppen azért, hogy megóvják az egyházat a zavargástól. Sőt küzdeni kell azok ellen is, akik eltűrik és támogatják őket.1 Miletz utóda 1758-tól 1803-ig Institoris-Mossoczy Mihály, a pozsonyi gimnázium neveltje, számos jótékonysági intézmény alapítója lett. Hogy jótékonysági törekvéseinek alapja a pietista szellemű praktikus vallásosság volt, annak beszédes jele az általa új tót kiadásban 1783-ban megjelentetett Arndt-féle Igaz Kereszténység. A hallei pietizmus virágkorában a század első felében Pozsonyban a szellemi élet összes vezetői az új reformmozgalom hívei voltak. Központi helyzete révén a Felvidék 1 Turzó lev.-i, 1741. Stromp J. i. m. 615. 1.