Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 157
A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON". 171 pietizmusának szinte minden rezdülése kapcsolatos vele. Pozsonyban nem következett be a pietizmus hallei elfajulása a következő generációnál. Ennek oka a magyarországi pietizmus erős praktikus természetén kívül, amelynek a reáltudományok művelését Magyarországba bevezető pozsonyi tudós pietista kör leghatározottabb kifejezője volt, Pozsony városának fellendülő világi fejlődése is. A ,,kis Halle" Mária Terézia alatti helyzete, az a körülmény, hogy Pozsony a politikai élet központjává lett, itt tartózkodtak az országos főhivatalok, a nádor és a királyi helytartó, itt lakott a magyar arisztokrácia, itt folytak le az országgyűlések, a királynő nagy fénnyel és pompával berendezett kastélya az élénk udvari életet csillogtatta. A megszaporodó világi körök, a felvilágosodás világi műveltségének hordozói életmódjukkal és kultúrájukkal nagy mértékben befolyásolták a pozsonyi pietizmus természetét is. Tiszta moralizmusba nem süllyedt és feloldása a felvilágosodás egyházi műveltségébe zökkenő nélkül ment végbe. A pozsonyi pietisták pedagógiai működésének elismerése volt az 1769-ben Pesten tartott ev. egyházi tanácskozás megbízása, mely szerint a pozsonyi konvent felhatalmazást nyert, hogy állapítsa meg az egyes osztályokban használandó tankönyveket és a stúdiumok idejét az összes hazai evangélikus iskola számára, A pozsonyi pietista kör munkásaiban nemcsak egy új vallási irány és pedagógiai rendszer képviselői jelennek meg, hanem a felvilágosodás kibontakozó eszméinek harmonikus teljességével lépnek a magyar szellemi élet színpadára. Elsősorban Bél. Tomka-Szászky és Benczúr tudományos működésében ismerhető fel az új embertípus. Vallási beállítottságuk praktikus, dogmamentes és a hasznosság ideális célzatát magábarejtő gondolkodást követel tőlük. A formáktól a lényeg felé kanyarodás tudományos téren annak a jénai államismereti iskolának a hívévé teszi őket, mely nem a közjogi és politikai keretek megrajzolásában, hanem a lakosság életének kutatásában látja a történetírás célját. Bél és társai történelmi és földrajzi műveikben a különféle társadalmi osztályok életkörülményeit kutatják saját tapasztalataikra támaszkodva, azzal a céllal, hogy eredményeiket az általános emberi jólét érdekében lehessen kamatoztatni. Amidőn Bél 1721-ben Nova Posoniensia címen hírlapot alapít, ezzel is olyan törekvés nyomai mutatkoznak, mely később a felvilágosodás eszméinek terjesztésében is fontos tényező voit. A másik terjesztő eszközt, a felvilágosodás irodalmának nyelvét, a franciát is bevezetik Pozsonyban :
