Századok – 1935

Történeti irodalom - Stolz; Otto: Die Ausbreitung des Deutschtums in Südtirol im Lichte der Urkunden. I–III. k. Ism.: Sinkovics István 103

104 TÖRTÉNETI IRODALOM. és szétszórt nyelvszigeteket úgy igyekszik megvédeni az új fennhatóság beolvasztó kísérleteinek ostromától, hogy az egy fajhoz tartozás, valamint a közös mult tudatát bennük minél szélesebben kiépíti és állandóan ébren tartja. Elveszített területeinek megmentésére pedig feltárja a hozzájuk tapadó német igények jogosultságát és egyszersmind elnémítja az ellenfél minden támadását, amely ezt aláásni próbálja. Ezeken a munkaterületeken egész feladatsorok várnak a német történetírásra, mely elodázhatatlan kötelességének is tekinti, hogyT

fegyvereivel síkraszálljon népe érdekeiért, ezzel is igazolva, hogy milyen szorosan hozzásimul az élethez. Az egyik elszakított tartomány, Dél-Tirol történetíró]a St. lett, aki az innsbrucki Staatsarchiv tisztviselője és az ottani egyetem tanára. A St. Germain óta eltelt fél emberöltő alatt folyvást a déltirol i német föld és nép múltjának szentelve idejét, újságok és folyóiratok hasábjain rajzolta meg a Brenner-alatti élet német vonásait. Utoljára pedig az itt ismertetendő vaskos kötetekben a déltiroli németség számára „időálló fegyvertárat" épít fel a történelmi bizonyítékokból. Hogy az elveszített területek sorsa mennyire az egész német nép közös ügye, azt legjobban szemlélteti ennek a könyvnek a kiadása. A költséges kiállítású és nagyszabású mű anyagi terheinek egyik fele ugyanis az osztrák fennhatóság alatt maradt testvérországra, Észak-Tirolra nehezedik. Az „Institut für Sozialforschung in den Alpenländern an der Universität Innsbruck", „Gesellschaft der Freunde und Förderer der Universität Innsbruck", Tirol tartomány és Innsbruck főváros hozzájárulása világít reá az ottani társadalom minden rétegének áldozatkészségére. Mellettük áll azonban a birodalmi-németség is, amelynek segítségét hozza a müncheni Német Akadémia és a költségek oroszlánrészét magára vállaló „Stiftung für deutsche Volks- und Kulturbodenforschung Leipzig". St. könyve, amelynek jelentősége így magával tudta ragadni az egész német népet, megérdemli, hogy mi magyarok is tudomást vegyünk róla, hiszen reánk hasonló súllyal nehezednek azok a gondok, amelyek ezt a munkát életrehívták. Nem felesleges tehát megvizsgálnunk, hogy mit ölelnek fel e kötetek, milyen módszerrel dolgozik bennük a történetírás és mik azok az eredmények, amelyekből fegyvereket lehet kovácsolni az elveszettek megmentésére. Szerzőnk azt akarja megfigyelni, hogy a Brennertől délre eső Tirolban mióta él és dolgozik németajkú lakosság, ennek az alpesi országnak a múltjában milyen szerepet visz a német faj, és hogyan jelentkezik a német öntudat itt a határterületen, a román világ küszöbén. Ezekre a kérdésekre világosságot deríteni egyébként sem egyszerű feladat, mert jóformán csak kerülőutakon közelíthetők meg, különböző fajok és kultúrák érintkezési pontján pedig még csak fokozódik a nehézség. St. kizárólag írott források, mint ő mondja, — nálunk szokatlan módon szélesítve ki e fogalmat — oklevelek alapján dolgozik és anyagához alkalmaz-