Századok – 1934
Pótfüzet - WEIDLEIN JÁNOS: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában 611
628 weidlein jänos. [116] felsorolást némiképen pótolják a mellékelt rajzok, melyek a más helyütt1 közölt kis térképpel együtt körülbelül 120 puszta helységet tüntetnek fel. Kétségtelen ugyan, hogy a régihb településeket, — már amennyiben középkori falvakról van szó -— beható levéltári kutatások alapján is megismerhetjük, a helytörténetíró érdeklődését azonban elsősorban mégis csak a dűlőnevek irányítják feléjük. Néha azonban a népies utcanevek is jó szolgálatokat tehetnek ezen a téren a kutatónak. Hosszúhetény helység déli részét ma is Ormánd-i\ak hívják. Ez valaha önálló falu volt, amely összeépült Heténynyel. Villa Vrmandy (1015— 1168) a pécsváradi apátsághoz tartozott, Gerényes egyik utcáját Hódosnak hívják. Ez is önálló falu volt, amint ezt a Hódosi föld, Hódosi rét dűlőnevek és a Hódosi malom is bizonyítják. (Hódos 1554). Hódostól ny-ra feküdt Kishódos, melynek helye ma Tékesen szántóföld. Belác délfelé húzódó utcáját Kokovitsnak hívják ; ez a név valószínűleg a középkori Kakucs-nak elszlávosított alakja. (Kakuch 1500 ; Schnemann térképén : Praed. Kokovits). Arra a kérdésre, hogy ezek a falvak mikor pusztultak el, nem nehéz feleletet találni : a török hódoltság idején, és a kuruc háborúk alatt. A Johann Christoph Müller által 1709-ben elkészített térkép2több olyan helységet tüntet fel, melyek a következő években már ismeretlenek. Mohácstól nyugatra találunk ezen a térképen egy Alt-Огтап, délnyugatra pedig egy Ormán falut. Már az 1715-ös összeírásokban sem fordul elő egyik sem. A név maga csak a kataszteri térképeken maradt fenn mint dűlőnév (Ormány), népnyelvi alakja Alte Puszta. Jelentős helyek lehettek 1709-ben pl. Szalacska és Mitvár is, melyek azóta szintén elpusztultak : 1783-ban a katonai felvételek tanúsága szerint csak 1—2 házból álló puszták voltak. Az emberi lakóhelyek pusztulásának közvetlen oka azonban nem mindig háború és a török pusztítás volt. A folyók medrének változása is siettethette a partmenti falvak romlását. Érdekes példa erre Szekcső esete. A II. József-korabeli katonai térképek feltüntetik a régi Szekcső helyét a mai Duna balpartján a régi templom romjával egyetemben. A mai Dunaszekcső azonban a Duna jobbpartján, a Buda—Eszéki országút mentén fekszik. A Duna folyásáról a felvételhez tartozó Besehreibung a következőket mondja (Mohácsnál) : „Der neue Arm (der Donau) theilet sich ober Bâta und schliesset eine morastige und 1 Egyet. Phil. Közlöny 1933. 185. 1. 2 V. ö. Eperjessy K. : Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. Föld és Ember, 1928. 49. 1.
