Századok – 1934
Pótfüzet - WEIDLEIN JÁNOS: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában 611
618 weidlein jänos. [116] kapott és így a nagyobb területnek, a pusztafalu határának közös neve feledésbe ment és nincs is semmi kilátás arra, hogy a közeljövőben valamilyen módon meg tudjuk állapítani az ilyen puszta helységnevét.1 Mert azt,hogy a helységek nagyjából hol feküdtek, más meggondolások alapján mégis csak el tudjuk dönteni, éppen csak a nevük marad ismeretlen. A tolnai és baranyai falvak alakjainak vizsgálatánál arra az eredményre jutottam, hogy a délről jött rácok mint falualapítók nem szerepeltek ezen a vidéken.2 Ennek a megállapításomnak azonban nemcsak XVIII. századi oklevelek, hanem dűlőnevek is ellentmondani látszanak. Winkler Mihály lelkész 1759-ben a szakadáti parochia jegyzőkönyvében elmondja,3 hogy a németek bevándorlása idején ( 1723) még álltak Szakadáton az orthodox szerbek templomának falai ; Diósberényben is találtak a németek régi temetőt, mely bizonyára rácoké volt. Závodon rác lakóházakat találtak, Diósberónyen, Szakadáton, Szárazdon és Varsádon a rácok egykori ittlétének emlékeit : templomromokat, kereszteket stb. Elpusztult rácfalvakról dűlőnevek is adnak hírt. így pl. a Ráctemető (Udvari, Németmárok), Raizenberg (Duzs, Nagynyárád), Raizengrund (Varsád); aztán pl. Rácegres-puszta neve. Különben egész Tolnában azzal a felfogással találkozunk, hogy a vármegye legrégibb lakói rácok voltak ! Ha azonban a felsorolt dűlőneveket közelebbről megvizsgáljuk, látni fogjuk, hogy mindvégig elpusztult magyar falvak helyét jelölik. Az udvarii Ráctemető Bán falu fekvését jelöli (v. ö. alább) ; a németmároki Ráctemetőn pedig a középkori Márok falu állott. A nagynyárádi Raizenberg dűlőn a régi Lóta helyét kereshetjük;4 a varsádi Raizengrundban Kisvarsád feküdt. Az elpusztult Egres falut Rácegresnek nevezték, megkülönböztetésül a fejérmegyei FelsöegrestöX. A duzsi Raizenbergen népvándorláskori tárgyakat találtak,5 valószínű tehát, hogy ez is régi magyar telep. Mágocs határában a Varjas és Kapás8 dűlők mellett találjuk a Ráclakás és Rácokföldje dűlőket : itt is kétségtelenül Varjas és Kapás falvak helyével van dolgunk. Látnivaló tehát, hogy a középkori magyar kultúra maradványait a rácoknak tulajdonítják nemcsak német falvakban, hanem magyar vidékeken is (pl. Udvariba a mostani magyarok előbb jöttek, mint a németek). Ez a tény is mutatja, hogy az általunk vizsgált 1 A régi falunév legtöbbször mint erdő vagy szőlő neve maradt fenn. Egészen rendkívüli dolog, hogy Szalatnakon az elpusztult К éthely határába eső dűlőcsoportot összefoglaló néven Kéthelynek is nevezik ; ez azonban onnan van, mert a háromnyomású gazdálkodási rendszer által megkövetelt három calcatura (nyomás, vetés, forgó) közül az egyik a kéthelyi határt foglalta magában és így az egész nyomás megőrizte a régi falu nevét. A falu helyét a Kirchwald erdő mutatja, melyben Pesty idejében még templomromok látszottak. 2 Az erről szóló dolgozatom még nem jelent meg nyomtatásban. 3 Protocolum Parochiae Szakadáthiensis. V. ö. Deutsch-ung. Heimatsbl., 1930. 66. 1. Pesty is említi Szakadátnál és Diósberénynél. 4 Németh, B. : Geschichte der Grossgemeinde Németbóly. Pécs, 1900. 24. 1. 5 Woschinszky M. : Tolna vm. története. I. k. 172. kk. 1. 6 Középkori helységnevek.
