Századok – 1934

Pótfüzet - WEIDLEIN JÁNOS: Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában 611

[117] elpusztult falvak tolnában és bakanyában. 619 terület mostani magyarsága ide szintén csak a török kiűzése után telepedett le, és semmit sem tudott már az előtte ott élt magyar elődeiről, mert bevándorlásakor csupán rácokat talált azok helyén, —bár ezek is csak a XVII. században özönlötték el ezt a vidéket. Ilyen körülmények között Winkler lelkész közléseit sem tarthatjuk megbízhatóknak, ha mindjárt a diósberényi öreg magyarok vallomását vette is jegyzőkönyvébe, mert hiszen ő maga mondja, hogy ezek a magyarok Mucsi és Papdi falvakból vándoroltak Berénybe 1703-ban. De hogy ide is honnan jöttek, azt ki tudná megmondani ? Az 1715-ös és 1720-as összeírások szerint a rácoknak még rendes lakóházuk sem volt, hogy templomokat mégis építettek volna, az nagyon valószínűtlen. És ha mégis építettek, azok a XVIII. elején még nem lehettek volna régiek és omladozók. Itt jegyezzük meg, hogy a grábóci szerb templomot és kolostort is a szekszárdi apát (Mérey) építtette a kurucháborúk után.1 Egy másik tolnamegyei szerb telepen, Szálkán is csak igen későn gondoltak a görögkeletiek templomépítósre. Az 1780-as katonai felvételekhez tartozó „Beschreibung" Szálkánál ezt mondja : „Hat eine neue, schlecht gebaute griechische Kirche." Azok az épületek és épületromok, melyekről Winkler hírt ad, egész biztosan a háborúk alatt elpusztult magyar lakosságtól származtak. Az 1780-as évek katonai felvételei még igen sok ilyen romot ismernek, amelyek az egész területen szót voltak szórva, de valamennyiben a régi magyar kultúra emlékeit kell látnunk.2 Az elmondottakból kitűnik az is, hogy milyen dűlőnevek adhatnak hírt elpusztult falvakról akkor is, ha magának a falunak a neve eltűnt volna. Ha a felsoroltakhoz még hozzátesszük a Régi faluhely, Pusztafalu, Kövestelek, Alter Dorfplatz, Alte Hofstellen, Dorfgrund, Ziegeläcker, Szelistye, ,Falucska' neveket, akkor nagyjából ismerjük mindazokat az elnevezéseket, melyek eltűnt falvak helyeit jelölik. Említettük már, hogy a dűlőnévvé lett falunév főleg német és szerb helységekben pusztult el. A magyarnak megmaradt Szebény dűlőnevei között pl. négy falunevet (Szentlászló, Horpács, Fehéregyház, Émen) találunk, ezzel szemben a Szebénynél jóval nagyobb kiterjedésű német Mekényesben egyet sem, ami persze nem azt jelenti, hogy a középkori Mekényes határa a maival azonos lett volna. Mindjárt a határ délkeleti csücskében találjuk a Raizenkreuz (mellette állítólag ,,rác" temető volt), Raizenweingarten („rácok" ültették be, azaz régi magyar szőlő) és Raizenkeller dűlőket. Nyilvánvaló, hogy itt egykor falu állott. A mai helységtől nyugatra, a Langes Tal erdő mellett van a Puszta Grund (régebben gyümölcsössel) és az Alte Kirche dűlő. Itt is egy puszta falu helyével van dolgunk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a régi Mekényes sem a mai helyén feküdt : a németek beván-1 Fényes E. : Magyarország geogr. szótára. Pest 1851. II. k. 57. 1. 2 A szakadáti paróchia jegyzőkönyvét részletesen ismerteti W. Kuhn, Deutsch-ung. Heimatsbl. 1934. 111—122. 1.