Századok – 1934

A .MAGYAK VÁROSTÖRTÉNET ELSŐ FEJEZETE. 41 az is, hogy a központját képező Szent Lőrinc-templom, amely az egész városrésznek — vicusnak -— nevet adott, kiásott romjai tanúsága szerint nagyon primitív román építkezés volt, tehát az első Árpád-házi királyok korában kellett épülnie.1 Az igények növekedésével növekedett a királyi udvartartásnál foglalkoztatott udvarnokok száma is s ez a magyarázata annak, hogy az udvarnokok telkei nem egy tömbben feküdtek, hanem találunk udvarnoktelkeket a település északkeleti részén is, azokat nevezetesen, amelyeket 1264-ben IV. Béla király a csúti monostornak adományozott. A királyi palotához csatlakozó és ezen újabb udvarnoktelkek közötti területet ugyanis mindjárt az egyház megalapításától a káptalan tartotta lefoglalva. Abba az irányba terjeszkedett egyébként a káptalan is, mert más irányú terjeszkedésre nem volt lehetőség.2 Feltűnő, hogy a királyi városban egyetlen udvarnoktelket sem találunk s nem találjuk annak a nyomát sem, hogy a királyi udvartartásnak vagy — az első időkben nyilvánvalóan ehhez tartozó -— egyháznak valamely része a királyi város területén települt volna meg. A királyi palotához és a vele szemben fekvő vásártérhez kapcsolódó település csupán két irányban, észak és kelet felé (nyugatra a Kis-Duna szabott határt) terjeszkedhetett tehát, aminek egyetlen magyarázata lehet csupán, az nevezetesen, hogy a királyi palotához kapcsolódó település keletkezésekor a palotától és a vásártértől délre fennállott már egy másik település, amely az arra felé való terjeszkedést lehetetlenné tette. Másképen ugyanis nem magyarázható meg, hogy miért hagyta volna a királyi palotához fűződő település a palota és a vásártér körül közvetlenül szomszédos területet déli irányban érintetlenül, amikor köztudomású, hogy Esztergom területének éppen ez a része a településre legalkalmasabb3 s egészen érthetetlen volna, miért húzódott ez a település észak és kelet felé, arra a területre, amelyet részben talajvizek, mocsarak, részben pedig a hegyekről lezúduló esővíz úgyszólván lakhatatlanná tettek. A királyi város, vásártér, udvarnoktelkek és a káptalani 1 Récsey i. m. 68. 1. 2 1291-ben a csúti monostor birtokába jutott udvarnoktelkek határán egy darab föld a monostor és a káptalan között vitássá is vált. Mon. eccl. Strigon. II. 299—300v 1. 3 Balogh A. : Néhány vonás az Árpádkori Esztergomról. História : Honisme és Helytörténet, II. (1929.), 35 kk. 1.