Századok – 1934
42 FliEIDELL AMBRUS. város elhelyezkedéséből arra kell következtetnünk tehát, hogy amikor a királyi udvar Esztergomban megtelepedett, ott akkor a későbbi királyi város fennállott már. Egészen természetes, hogy mellette építette fel palotáját az uralkodó — ha ugyan maga a királyi palota is nem régibb eredetű — és állított fel vásárteret, amelynek másik oldalán a királyi udvarnokok telepe és az esztergomi egyház helyezkedett el. Ennek pedig az Esztergomban székelő első uralkodó, Géza fejedelem idejében kellett történnie. Más magyarázata annak, hogy a vásártér a két település között volt elhelyezve, nem is lehet. Ezt bizonyítják egyébként az Esztergomról fennmaradt legrégibb adatok is. Az, hogy Géza fejedelem — talán elődei is — itt tartotta állandó udvarát, a hagyomány szerint fia is itt született,1 arra mutat, hogy jelentékeny heiy volt Esztergom a királyság megalapítása előtt is. Legalább ennyit, ha nem többet, szabad következtetnünk abból is, hogy a Nibelungenlied-ben Esztergom szintén királyi székhelyként, Attila városaként szerepelt : itt, Esztergom városában találták Attilát Wormsból, Krimhild bátyjaitól visszatérő regös követei.2 A Szent István vértanúról nevezett templom 1397. évi canonica visitatiója azt állítja különben, hogy Esztergomnak ezt a templomát még Géza fejedelem alapította.3 Esztergom jelentősége a keresztény királyság megalapítása után természetesen még növekedett. Mert azonkívül, hogy továbbra is királyi székhely maradt, Esztergom lett az ország egyházi központja is, -— ami már magában véve is elhatározó egy középkori település életében, de egyúttal kétségtelenül bizonyítja, hogy a prímási székhely már az érsekség alapítása idején tekintélyes hely lehetett. Köztudomású ugyanis, hogy püspöki székhelyeket az egyházi szabályok szerint csak jelentékenyebb városokban volt szabad alapítani.4 Az esztergomi település fontosságát mutatja az is, hogy a nyugati mintára berendezett domaniális államháztartás központja lett, a királyi jövedelmet az ispánoknak ide kellett 1 S. Stephani vita maior. Florianus i. m. I. 2. 1., Mon. Germ. SS. 226. 1. 2 Gâhen mit de maeren sah man die spileman. Etzein sie funden in der Stadt ze Gran. — Idézi Hunfalvy P. : Az oláhok története. Budapest, 1894., I. 229. 1. V. ö. Hóman, В. : Geschichtliches im Nibelungenlied. Berlin, 1924. 3 Mon. eccl. Strigon. I. 30—31. 1. 4 Dopsch, A. : Die wirtschaftliche und soziale Grundlagen der europäischen Kulturentwicklung. Wien, 1920., II. 369. 1.