Századok – 1934

Történeti irodalom - Roth; Stephan Ludwig: Gesammelte Schriften und Briefe. Aus dem Nachlass herausgegeben von Otto Folberth. Ism.: Pukánszky Béla 435

442 TÖRTÉN hJTI IRODALOM. ez a nemzetiségterjesztés külső eszközeihez folyamodott.1 Természetes, hogy R. röpirata mellett a korabeli magyar publicisztika és politikai irodalom nem haladt el szótlanul. A válaszok és cáfolatok tömkelegéből helyesen emeli ki a szerkesztő mint legjelentékenyebbet a „Der Sprachkampf und seine Bedeutung in Siebenbürgen" c. 1847-ben Lipcsében névtelenül megjelent terjedelmes tanulmányt. Kár, hogy nem állott módjában beletekinteni a nyelvi harc magyarnyelvű irodalmába, mert ennek alapján -— ha a szerzőt nem is tudjuk biztosan megállapítani — köimyen meghatározható a kör, amelyből a válasz-röpirat kiindult. Ha ugyanis gondolatmenetét és érvelését összehasonlítjuk Pulszky Ferenc 1844 ben ugyancsak Lipcsében kiadott „Nyelvkérdés Magyarországon" c. magyarnyelvű írásával, meglepő egyezésekre akadunk. Tekintettel arra, hogy Pulszkyt szoros kapcsolatok fűzték a németországi liberális publicisztikához —• tudjuk, hogy éveken át az augsburgi „Allgemeine Zeitung" levelezője volt — kitűnően írt németül és ismételten szólt bele magyar részről a nyelvi vitába,2 igen valószínű, hogy a német válaszirat is tőle való, de kétségkívül az ő inspirációjára készült ; hogy ez az irat a nagy német közvélemény előtt sikeresen képviselte a magyar álláspontot, azt Roth első életírója is kénytelen elismerni.3 A kötet többi tanulmánya nem kapcsolódik hasonló közvetlenséggel a magyar politika időszerű kérdéseihez, mint a „Sprachkampf", de természetes, hogy R. — hagyománymentő és öntudatosító céljához híven — bennük is folyton rámutat a magyar „veszedelemre". A céhekben gazdasági szerepükön túlmenően elsősorban a szász elkülönülés és a népi erők csorbítatlan megőrzésének hatékony szerveit látja, s ezért emel szót fenntartásuk érdekében. Mezőgazdasági írásaihoz — mint leveleiből kitűnik — már a tübingai tanulmányi év alatt gyűjtött anyagot Schubart és Thaer műveiből, majd HofvyIben, Fellenberg mezőgazdasági iskolájában tett látogatása alkalmával ismerte fel az okszerűen elhelyezett mintagazdaságok nevelő és formáló hatását. E mintagazdaságok meghonosítása áll R. írásainak középpontjában, de célkitűzései a mezőgazdaság fejlesztésénél jóval tovább vezetik. Világosan látja, hogy népének ereje a magyarsággal és a veszedelmesen szaporodó oláhsággal szemben kimerülőben van s gazdasági reformterveit egybekapcsolja a népfejlesztés gondolatával. Németországból, nevezetesen Württembergből parasztokat akar telepíteni a szászlakta területre, hogy friss vért vigyenek a szászság ernyedő szervezetébe és egyúttal okszerűbb gazdálkodásra neveljék új honfitársaikat. A terv kudarcot vallott ugyan, 1 V. ö. cikkemet : Graf Stephan Széchenyi im deutschungarischen Schrifttum. Festschrift für Gideon Petz. Budapest, 1933. 99—109. 1. 2 V. ö. Szekfű Gy.: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez. Budapest, 1926. 204. 1. 3 Gräser i. m. 39. 1.