Századok – 1934

Történeti irodalom - Wellmann Imre: A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása; különös tekintettel az 1770–1815. esztendőkre. Ism.: Szabó István 432

432 TÖRTÉNETI IRODALOM. 432 fel kellene tennie a kérdést : miért nem cikkelyezték be az 1712— 15-i országgyűlésen az értékes Csáky-Systemát, lia már egyszer elfogadták ? )x E hiányok miatt az olvasóban nem alakul ki egységes kép a dolgozat tárgyáról, nem nyer áttekintést az anyag felett s az egyes eseménysorok lezárásakor amúgyis hiányzó összefoglalásokat nem tudja magának megszerkeszteni. Mindez pedig részben onnan ered, hogy szerző nem választja el elég erős kritikai érzékkel a lényegest és lényegtelent (pl. a helytartótanács végleges berendezéséről alig esik szó, de a bizottságot megelőző javaslatok terveiről annál több) ; részben onnan, hogy e szétválasztás és a gondolatmenet kiemelésére szolgáló szerkesztési és technikai lehetőségeket K. nem használja ki. (Nem választja el az új tárgyat a régitől, a kritikát az ismertetéstől, még egy aláhúzással sem, a polémiát és a párszavas idegennyelvű idézeteket nem teszi jegyzetbe, hanem az elbeszélésbe olvasztja stb.) Ilyen hibák okozzák azután, hogy a kétségkívül meglévő rendszert az olvasó előszörre nem fedezi fel. Tekintetbe véve, hogy az anyag igen nagy és a szerzőnek első munkájáról van szó, mindezek a hibák természetesen nem ítélhetők meg olyan súlyosan, mintha kiforrott történetíró munkájáról kellene ezeket elmondani. Végeredményben tehát K. tanulmánya megfelel a címben kitűzött céljának, de a kétségtelenül nagy adatgyűjtés és alaposság ellenére sem állíthatjuk, hogy a felvetett kérdéscsoportot minden vonatkozásban és főleg jogtörténeti szempontból kielégítően megoldotta. Különösen a helytartótanács felállításának története az a tárgy, amely még nem tekinthető feldolgozottnak. Bónis György. Wellmann Imre: A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása, különös tekintettel az 1770—1815. esztendőkre. (Domanovszky Sándor : Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. 7. sz.) Budapest, 1933. 8°, 186 1. A magyar gazdaságtörténetírásban új fejezetet nyitó Domanovszky-sorozatban napjainkig kilenc kötet látott napvilágot ; közülük ötben egy-egy nagybirtok történeti monográfiáját kapjuk. E monográfiákban a szerkesztő-professzor céltudatos munkatervének megfelelően, a magyar nagybirtok történeti arculatának más és más vetületei látszanak meg, amennyiben a kor, táj, birtokos és a történeti tényezők különfélesége szerint jutott be a sorozatba az ország egy-egy nagybirtoka. A XVI. századtól a XIX. századig különféle korszakokban elevenedik meg előttünk egy-egy sík-, vagy dombvidéki, egyházi vagy világi, a korábbi hódoltság területére vagy azon kívül eső nagybirtok gazdasági élete. Nem véletlen az sem, hogy a sorozat súlypontja a nagybirtokra esik. Amellett, hogy a történetkutató elsősorban a nagy-1 Szerintünk az elmérgesedett nézeteltérések miatt választották a legkényelmesebb módot : a halasztást és bizottság kiküldését, így kallódtak el más értékes javaslatok is, mint a magyar büntetőtörvénykönyv első javaslata, 1712-ben.