Századok – 1934

Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Szempontok a magyar „kálvinizmus” eredetének vizsgálatához 257

260 RÉVÉSZ IMRE. rázó és értékelő szempontokat viszünk beléjük, amelyek tőlük nagyrészt vagy teljesen idegenek.1 Ami közelebbről a magyar reformátusságot illeti : ennek teológiai tanítása nagyban és egészben véve kálvininak mondható (bár két, máig érvényben lévő hit vallási alapirata, a II. Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté, éppúgy nem öleli föl a Kálvin egész teológiáját a maga minden jellegzetességében és mélységében, mint a saját XVI. századbeli, amazoktól hamar háttérbe szorított magyar hitvallásai2 — amiről még a laikus is hamarosan meggyőződhetik, ha ezeket pl. a hugenotta, a skót, a ,,belga", a „westminsteri" stb., szóval az autentikusan kálvini hitvallásokkal egybeveti) — de sem liturgiája, sem egyházalkotmánya, szervezete és fegyelme, sem politikai és szociális gondolkozása és tevékenysége nem igazodott soha az eredeti és klasszikus kálvini eszmékhez és példákhoz. Ha kivesszük a történelmi tárgyalásra nem alkalmas legutóbbi emberöltőt — amelynek folyamán épp ezeknek az eszméknek és példáknak bizonyos renaissanceszerű hatása is tapasztalható a magyar reformátusságban — eddigi egész, közel négyszázados története során sehol sem találunk a magyar református keresztyénségben a teológián 1 A kálvinizmus valódi mivoltának megismeréséhez mellőzhetetlenek a következő müvek : Doumergue, E. : Jean Calvin, les hommes et les choses de son temps I—VII. Troeltsch, E. : Die Soziallehren der christlichen Kirchen u. Gruppen. Dilthey, W. : Weltanschauung u. Analyse des Menschen seit Renaissance u. Reformation. Weber, M. : Gesammelte Aufsätze zur Religionssoziologie I.2 1922. („Die protestantische Ethik u. der Geist des Kapitalismus" magyarra, is le van fordítva a Kultúra és Tudomány sorozatban). Kuyper, A. : A kálvinizmus lényege (két magyar kiadásban is) 1914. és 1921. U. a. : A kálvinizmus politikai jelentősége Bp. 1923. Ezeknek a műveknek kritikával való használatához igen értékes újjmutatásokat nyújt K. Holl több értekezése (a Gesammelte Aufsätze Der Westen с. III. kötetében 1928.). A kálvinizmus angol—amerikai puritán változatának történeti hatásaira nézve hatalmas angolnyelvű szakirodalom van ; a kontinensen legalaposabb kutatója Weberen kívül Lang Ágost hallei professzor, kinek idevonatkozólag számos értékes tanulmánya jelent meg elszórtan. A kálvinizmus egyéb országokbeli hatásainak rendszeres kutatása és feldolgozása még csak most van indulóban. Troeltsch fentebb említett és sokat idézett művének kérdésünknél, az összefoglalás nagyszabású és gondolatébresztő volta mellett is, az a legnagyobb hiánya, hogy megelőző részletkutatásokra a kálvinizmust illetően jóformán csak genfi és angol—amerikai vonatkozásban támaszkodhatott. 2 Ezek olvashatók Kiss Áron : A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései 1881. c. gyűjteményében, amely azonban, sajnos, a nagy többségben lévő latin szövegeket is csak magyar fordításban adja, még pedig teológiailag és filológiailag egyaránt fogyatékos fordításban.