Századok – 1934
Értekezések - RÉVÉSZ IMRE: Szempontok a magyar „kálvinizmus” eredetének vizsgálatához 257
SZEMPONTOK A MAGYAK „KÁLVINIZMUS" EREDETÉHEZ. 261 túlmenőleg, is magából a kálvini életműből eredő egyenes és közvetlen indításokat és az autentikus kálvinizmusból is csak keveset,1 leginkább a Tolnai Dali—Medgyesi-féle XVJI. századi puritán-presbiteriánus mozgalomban, amely a magyar reformátusságot nagyban megtermékenyítette és meggazdagította, de ,,kálvinizmus"-sá átformálni szintén nem tudta.2 Ebből pedig nyilván következik, hogy teljesen téves úton indulna el az, aki a „magyar kálvinizmus" elnevezésnek a közhasználatba már meglehetősen átment voltából annak százszázalékos valóságértékére akarna következtetést vonni s a magyar reformátusságban és a tőle befolyásolt magyar közéletben például a presbiteri rendszernek, a politikai ellenállástannak, vagy a vallásilag meghatározott kapitalisztikus szellemnek ugyanolyanforma történeti jelentkezéseit és hatásait akarná föltételezni és fölfedezni, aminőkkel az angol vagy a németalföldi történetben találkozunk. Ez a nem szabatos elnevezésből fakadó hibaforrás még a XVI—XVII. századra vonatkozó kutatások során is állandóan zavarokat csinálhat, ahol pedig még a magyar reformátusság a Kálvin szellemének ha nem is klasszikus és nem is mindenoldalú, de tényleges és szembeszökő befolyása alatt áll. A XVIII. és XIX. századokra vonatkozásban pedig megsokszorozódik a zavaró hatása, mert annál a magyar reformátusságnál, amelyik évtizedről-évtizedre jobban átitatódik a felvilágosodás racionalista teológiájával és egyéb, tökéletesen antikálvinista szellemi hatásaival s amelynek vezető elméi politikai és szociális gondolkozás és magatartás tekintetében a kálvinizmusétól eltérő s vele részben ellentétes eszmények szerint igazodnak, kálvinizmust keresni és emlegetni legföljebb csak a vallásos érzés és gondolkozás hagyományszerűen öröklődött formáiban és stílusában, de a műveltebbeknél már ott is inkább csak a tudat alatt lehet.3 1 Ezt részletesebben kifejtem az Evangelical Quarterly (Edinburgh 1934) f. é. júliusi számában olvasható dolgozatomban : Hungarian Reformed Christianity and Calvinism, a megelőző kutatás (főként a Pokoly és a Zoványi) eredményeinek összegezésével, de azokat saját kutatásaimból is kiegészítve. 2 Erre vonatkozólag 1. a Pokoly Erdélyi Egyháztörténetén kívül főként Zoványi Jenő nagyon alapos, csak a szélesebb szellem- és különösen teológiatörténeti távlatot nélkülöző művét : Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban, 1911. 3 Erie részletesen rámutattam — a „kálvinista" jelző magyarországi jelentéstörténete elemzésének kapcsán — ,,A kálvinista Róma (két elnevezés története)" c. tanulmányomban, Theologiai Szemle 1934. és külön is, a „Theologiai Tanulmányok" sorozatában.
