Századok – 1934
Szemle - Jakabffy Elemér: Adatok a románság történetéhez a magyar uralom alatt. Ism.: Asztalos Miklós 250
250-SZEMLE. maga e lüktető életet lehelő könyv. P. kétségtelenül érdemes munkát végzett а történelmi múltból а jelenbe átívelő egyházférfiúi életpálya (1841 1925.) megrajzolásával; a felhasznált forrásanyagon kívül a szerző és Gyurátz közt hosszú időn keresztül tartó szoros személyi kapcsolatok tapasztalatainak értékesítése révén műve számos helyén az élmény szerűség gazdagságával is megajándékozott bennünket. Varga Zoltán (Debrecen). Jakabffy Elemér: Adatok a románság történetéhez a magyar uralom alatt. Lugos-Lugoj. 1931. 8°. 216 1. Az erdélyi magyar tudományos élet a ránehezedő megpróbáltatások súlya alatt csak igen vékonyka erekben csörgedezik. Úgyszólván az „Erdélyi Múzeum" hasábjain jut a nyilvánosság elé. Dicséretre méltóan siet segítségére a Lúgoson megjelenő „Magyar Kisebbség" című folyóirat , amely gyakran ad teret történelmi, nemzetközi jogi és statisztikai tanulmányoknak. A történelmi vonatkozású cikkek és tanulmányok a legújabbkori történelem s leginkább a nemzetiségi kérdés területén szoktak mozogni, ahol minden kis adatközlés egyben ismeretgazdagodást is jelent. Mint ilyen jelenséget kell tisztelettel köszöntenünk J.-nak, a folyóirat szerkesztőjének, önállóan is megjelent viszonylag testes közleményét. ,T. édesatyja 1910 tavaszától 1913 májusáig mint belügyi politikai államtitkár vezette az ország közigazgatását. Különös súlyt helyezett a nemzetiségi kérdésre s a sajtóosztály útján a hazai és romániai román sajtóból gazdag lapszemlét állíttatott nap-nap mellett össze. Ezek a lapkivágatok és a politikai rendőrség jelentései J.-ra maradtak s mikor ő most a több ezer ívet kitevő anyagot rendezte, felismerte, hogy ez az utókor számára igen becses adalékul szolgálhat. Önmaga nem vállalkozott arra, hogy a román nemzetiségi kérdésnek csak egy kis részét is megírja, de az arra hivatott történetírók elől nem akarta gyűjteményét elzárni. így jelentette meg ezt a közleményét, amely az 1910-es évből ugyan még kevés, de későbbről egész 1913-ig már gazdag ismeretanyagot hoz s érdekes betekintést nyújt a román belpolitika különböző frakcióinak harcaiba, a románság kulturális irredentájába, politikai felfogásába s nem egy még ma is élő és aktív román politikust helyez érdekes s számunkra újszerű megvilágításba. J. publikációja nemcsak a nemzetiségi kérdés historikusainak, de az erdélyi magyar kisebbségi publicisztikának is hasznosítható anyagot jelent. A megváltozott viszonyok a húsz év előtti román nemzetiségi viszonyokat nagyon közel hozták mindnyájunkhoz. A közlemény tehát még a nagyközönség számára sem idegen. Asztalos Miklós. Domokos Pál Péter: A moldvai magyarság. Csíksomlyó, 1931. 8°. 302 1. A könyvről sokan mondtak már véleményt. Legnevesebb publicistáink (Herczeg Ferenc, Milotay István, Tóth László stb.) vezércikkeket, vagy tanulmánynak is beillő hosszú ós sokoldalú ismertetést szenteltek neki s a szakfolyóiratok kifejezték elismerésüket a lelkes szerzőnek. D. ugyanis 1929 nyarán a saját költségén bejárta Moldvát, faluról falura vándorolva felkereste a századok óta ott élő magyarságot, hónapokig élt közötte és gazdag tapasztalatait — ugyancsak a saját költségén — ebben a testes könyvben adta közre. Utazását megelőzőleg alapos kutató munkát végzett, átbúvárkodta a fellelhető irodalmat, amiről a könyve elején felsorolt SO mű jegyzéke tanúskodik. Ennek a kutató munkának eredményét kapjuk a könyv első felében, ahol szerzőnk a moldvai magyarság múltjára vonatkozó töredékes adatokat fűzte chronológiai rendbe a XIII. sz. derekától napjainkig. Az idézés módjára vonatkozólag volna egy megjegyzésünk: helyesebb lett volna az idegen szövegrészt lapalatti jegyzetben
