Századok – 1934

Szemle - Seton-Watson; R. W.: Slovensko kedysi a teraz. Ism.: Kniezsa István 251

SZEMLE. 230 adni, hogy így a szöveg közé nyomtatott párhuzamos idézetek ne zavarják a gondolatmenetet. Még zavaróbban hat az olvasóra az ittott található idegen szöveg, amelynek magyar fordítását szerzőnk egyáltalán nem adja (például töhbsoros román krónikarészlet a 20. lapon). D. könyvének bírálói egyöntetűen vallják, hogy a II. rész (A moldvai magyarság ma) sokkal értékesebb, mint a történeti áttekintés. Itt a szerző nagyon eleven leírást nyújt a moldvai magyarság jelenéről, sötét színekkel ecsetelve, hogyan pusztul lassan, de biztosan, miként veszíti el katolikus vallásával együtt magyar nyelvét -és öntudatát. Rámutat az okokra is : színmagyar anyanyelvű községek papjai egy szót sem tudnak magyarul. (Bogdánfalva, Kákova, Forrófalva.) Másutt az 50%-ban magyar község csángószármazású papja 1 „öntudatos románként" maga sietteti az elrománosítást. Teljesen érthető így az a mélabús, keserű hang, amely D. könyvén végigvonul. A kisebbségi sorsban élő székely tanár átérezve a fenyegető veszedelmet, könyvével igyekszik felkelteni a magyarság figyelmét. Ez éppen munkásságának főértéke. A könyv magában is csattanó i válasz egyik román tudós azon megállapítására, hogy „Moldvában ma egyetlen egy katolikus sem tud egy mukkanást se magyarul". (89. 1.). Bár a munka elsősorban az etnográfust érdekelheti gazdag néprajzi vonatkozásaival, — a 65 eredeti csángó magyar népdalról Bartók Béla és Kodály Zoltán mondott elismerő véleményt — méltán keltheti fel a nyelvészek és történészek figyelmét is. Vincze Sándor. Slovensko kedysi a teraz. Politickv prehl'ad So slovenskymi autormi opracoval R. W. Seton-Watson. К vydaní prihotovil Msgre 1. Kolisek. (A Felvidék valamikor és most. Politikai áttekintés. Tót szerzők közreműködésével feldolgozta R. W. Set on-Wat son.) Praha, I 1931, Orbis, 8°. 14+360 1. A könyv, amely angolul is megjelent, propaganda céllal készült és azt akarja bemutatni, hogy a Felvidék I milyen hatalmas fejlődésnek indult a csehszlovák állam megalakulása óta, mennyire áldásos a csehekkel való egyesülés a tótokra politikai s gazdasági, kulturális és szociális stb. tekintetben. A történelmi bevezetést a Scotus-Viator néven ismert S.-W., a tótbarát és magyarellenes skót írta, aki a magyar elnyomást, a tót nemzetiségi mozgalmakat, a csehszlovák állam keletkezésének körülményeit, valamint a tótoknak az új államban elfoglalt politikai helyzetét, a tót autono• mista törekvéseket, a Tuka-pert a nála megszokott kiélezett magyar' ellenes tendenciával ismerteti. Van azonban munkájának egy része, amelyre a magyar közvéleménynek érdemes felfigyelnie. A revízió megakadályozására ugyanis S.-W. szükségesnek tartja sürgősen I orvosolni a magyar kisebbség jogos sérelmeit, amelyeket a következő tíz pontban foglal össze : 1. Az állampolgárságnak a magyarság hátrányára való önkényes magyarázata, amelynek eredménye, hogy még a Lex Dérer után, 1928-ban is kb. 30.000 magyar embernek nem volt állampolgársága. Az államnak ezek a páriái teljesen jogtalanok ugyan, de a kötelességek teljes súllyal nyomják őket. S.-W. több „botrányos" példát hoz fel erre. 2. A nyugdíjasok kérdése. 3. A magyar iskolák hiánya, különösen a gazdasági szakiskoláké és tanítóképzőké. I 4. A magyar könyvek bevitelének tilalma. 5. A magyar irodalmi és tudományos egyesületekkel tanúsított ellenséges magatartás. 6. A magyar sajtóval szemben követett cenzurapolitika. 7. A magyar nyelv kirekesztése a hivatalokból és a bíróságokból. 8. A magyar nyelvű feliratok teljes hiánya, amennyiben Pozsonyon kívül mindenütt csak tót feliratok találhatók (Azóta már onnan is eltüntették a magyart). 9. A magyarság mellőzése a földreformnál. 10. Magyarul