Századok – 1934

Történeti irodalom - Luby; Štefan: Liptovsky a turčiansky register z roku 1391. Ism.: Murarik Antal 221

TÖRTÉNETI IRODALOM. 22!) román mítoszát egy vándor oláh-cigány elmélettel romboljuk le, de tudományos kötelességünk ráterelni a figyelmet a dunántúli oláh kérdésnek erre az etnográfiailag egészen érdekes oldalára is, annál is inkább, mivel D. hasonló szempontokat egyáltalában fel sem vet. Mivel a Dunántúlon éppúgy, mint más vidékeken is elég sok vándorcigány telepedett le végképpen, ezt a körülményt a dunántúli, esetleg oláh eredetű táj szavaink kutatásánál sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ez persze, egyáltalában nem jelenti azt, hogy minden egyes, a Dunántúlon előforduló oláh nevű embert cigánynak kell minősítenünk, hiszen a monarchia vérkeringése az ország minden vidékére juttatott a legkülönbözőbb nemzetiségekből, hol többet, hol kevesebbet. Ilyenek részben például azok, akiket D. műve 161. oldalán szószerint így említ : „Oláh személyneveket mindmáig találunk a volt Pannónia megyéiben ; például Ursz Gábor, szentgotthárdi közjegyző a háború el'ítt (Vas m.), Radu tanácsos úr közlése Nagyváradról (sic !) ; Burdohány, amihez v. ö. oláh burduhan, burduf, burduh stb., amelyeknek eredete nem világos (sic !), aztán Kők (k+ó+k !) Oláh, Vajda Kilitiben ; Bona Endréden [talán inkább a Bonifác becéző alakja volna!], Vajda Faluszemesen [D. nem akarja tudni, hogy a magyarban is van egy szláv eredetű vajda köznév, amely személynévvé lett], Matura, Oláh Lengyeltótiban stb., Vajda Balaton-Magyaródon, Pula több helyen (magam is ismertem egv ilyen nevű pincért ;) stb." Ezen a ponton D. túlzott módszeressége tiszta komikummá fajul el, a sok ,poate' biztosan kezelhető anyag hiányában annyira kritikátlanná tette őt, hogy már a lehetetlent is lehetségesnek tartja. Végül csak annyit jegyzünk még meg, hogy bizonytalan hely- és személynév-anyaggal (poate-anyaggal), bármekkorára is fújják azt fel, egy még bizonytalanabb, sőt egészen légből kapott tételt még a legtiszteletreméltóbb erudícióval s?m lehet igazolni. Tamás-Trend Lajos. Luby, Stefan : Liptovsky a tur cián sky register z roku 1391. Príspevok к otázke donácného systemu na Slovensku. (Az 1391-i liptói és túróéi regisztrum. Adalék a donációs rendszerhez). (Práce zo seminára dejin práva vo strednej Europe právnickej fakultv Univ. Komenského v Bratislave. Vydáva Prof. Dr. Rud. Rauscher. Cislo 2.) Bratislava, 1932. 81. 96 1. A tanulmány a pozsonyi egyetem középeurópai jogtörténelmi szemináriumának kiadványa. E szeminárium, igazgatója R. Rauscher vezetése alatt, megtámadva a magyar jogterület történelmi integritását, tudományos felkészültséggel iparkodik a szlovák jogtörténetet megalapozni. Maga Rauscher, a „Przewodnik historiczno-prawny", lembergi folyóiratban (1930), foglalkozván a cseh-szlovák jogtörténelmi irodalommal, ennek szlovák ágáról csak végtelen szegényes képet tud festeni, a fenti mű szerzője pedig kertelés nélkül bevallja, hogy egyetlen használható monográfiája sincs az önálló szlovák jogtörténetnek (91. 1.). Ami van, az a felvidéki jogfejlődést egyszerűen magyar jogfejlődésnek tekinti. L. úgy véli, hogy az ellenkező tudományos közvélemény