Századok – 1934

Történeti irodalom - Draganu; Nicolae: Românii în veacurile IX–XIV. pe baza toponimie şi a onomasticei. Ism.: Tamás-Treml Lajos 211

TÖRTÉNETI IRODALOM. 22!) szerint Baranyában 496, Somogyban 301, Tolnában 115, Vasban 73, Zalában 170 ,oláh' lakos volt (Réthy László „Az oláh nyelv-és nemzet megalakulása" c. munkájában az ,oláh' helyett elég meggondolatlanul ,rumën'-t ír, 126. 1.). Hogy Pannónia = Dunántúl nem képezhette az oláh őshaza területét, az szerintünk egészen bizonyos s így csak bevándorlás révén juthattak oláhok az itteni vármegyékbe. Oláh néven emlegetett népelemek beáramlására pedig először a török hódoltság korában nyílott bő alkalom.1 A XVI. századból több adatunk van, amelyek oláhokat említenek Tolnában, Baranyában, Veszprémben és Zalában. 1560-ban pl. ezt olvashatjuk : „Imar ez lewel megy irwan, jwe Zabaryn byro, azt mongya hogy ew zemewel latta, innét az Drawan da altal, hog' Mmoslonal (Zala) teob sathor lathot wgy mynd három zaznal, es az Olahsag nagy sok vagyon velek jwrwwal, feyzewel, kapawal, lapathal, eoys azt mongya. hogy ew nalokys az hyre, hogy Monoslon akkarnak az egy hazban kaztelt chynalny, aztys hogy ez yde altal valókkal egymást erthenek, es Kysazzonfalwat (Baranya) es Hegy-zentmarthon akkarnak nylvan meg chynalny, azért Nagysagod az Istenertys vysellyen gondot rea." (Magy. Lev. Tár, I., 378.) ; 1580-ból ismerünk két adatot :,,... myndön ellenközök az ty röndötökröl vannak . . . jm nem regön Zaciesna körniwl eginehani falukat el rablanak, jsmeg az tyhanyak, bözpöremiek, Koppan es Simontornia (Tolna) körniöl való olah falukat el rablak", ,,. . . Symontornia es Koppan tartomaniaban, az pözpöremyek, palotayak, cyobancziak, tylianyiak, papayak, deuecyeriek, es az körniwl való veg beliek egi masth erten, az el vegezöt frigh ellen ; jllien ellenköző dolgokat myueltenek ; hogi myolta Szigeth var meg vetetöth, az möli faluk adot nem fizettenek emböröket ragadoztanak ; vionnan letelepödöth valamy zegeny olahoknak faluiokat dulliak foztiak kik közzwl eg ellenközö dolog ez ; . . . Az hold jarasa szörent januariusnak 15 napian ez fölliöl meg neuezöt veg beliek, louaggal gialoggal föl kezwluen, eyel az hatalmas cyazar birtokaban Dorok neuö falura wtöttenek, 300, barmoth menöst, es meny olahokat el vittenek." (A budai basák magyar nyelvű levelezése, I., 209—210.) Arra a kérdésre, hogy ezen oláhok alatt milyen népelemek értendők, Szekfű Gyula adja meg a választ a Magyar Történet V. kötetében. Elénk színekben festi, miként tódul a török elől menekülő sátoros rácok s velük az oláhoknak nevezett félnomád vlach, délszláv pásztorok serege újabb és újabb hullámokban először Horvátország területére, majd onnan tovább északabbra, a dunántúli megyékbe, ahol azután a törökdúlás következtében minduntalan elpusztuló falvakban ütnek tanyát s telepednek le hosszabb-rövidebb időre. Ezek között az uszkok, rác és oláh néven ismert menekülő balkáni, barmaikkal együtt a Dráván átáramló elemek között lehettek rumun-oláhok is, de hogy milyen arányban, azt egyelőre még nem tudjuk. Szerbia területén úgy 1 A megelőző korokra nézve esetleg feltehető, hogy a Dunántúl letelepedő besenyők között is már voltak oláhok, vagy legalább is oláh nevű besenyők. Ezt a gondolatot azzal a megszorítással vetjük fel, hogy az ilyenirányú kutatások negatív eredménnyel is végződhetnek.