Századok – 1934
Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar várostörténet első fejezete I. - 158
188 PLEIDELL AMBRUS. hogy a Duna-menti régi római úton az ország keleti és északkeleti részei felé irányuló forgalom ezt a révet használta, ami azt eredményezte, hogy az utasok és kereskedőkaravánok, a Dunán átkelni igyekezve, itt, a révfőnél tartottak állomást, akár pihenni akartak, akár pedig a kompra kellett várniok s Óbudán sem jövet, sem menet nem álltak meg. Ennek következménye a mindkét parton fekvő Pest kialakulása volt, aminek akkor kellett erőteljesen megindulnia, amikor a Duna mindkét oldalán elterülő országrészek egy egésznek váltak részeivé, tehát a magyar honfoglalás idején. Ezzel kapcsolatos a mohamedán bolgároknak Pesten való letelepedése is, amit a krónikák valóban ebbe az időbe helyeznek. Óbudának így fejlődési lehetősége nem volt, nemcsak a budai várhegy betelepítése után, hanem azelőtt sem. Ha tehát tudjuk azt, hogy a középkori városok keletkezésénél, kialakulásánál természeti fekvés, utak, révek milyen nagy, legtöbbször döntő szerepet játszottak, el sem lehet képzelni, hogy ilyen körülmények között ezen a helyen a magyar királyság kezdetén városképződés megindult volna csak azért, — mint egyesek hiszik, — mert a római városok romjai megfelelő építőanyagot szolgáltattak. A középkori városi polgárnak nem szép, jól épült ház, hanem üzlethelyiség, műhely és elsősorban közönség, sokadalom kellett, ahol áruját, iparcikkeit értékesíthette, ezt pedig nem Óbudán, hanem Pesten találta meg ; itt ütötte fel tehát vásárbódéját is. Mihelyt pedig tehetsége engedte, ide hordta az aquincumi köveket és itt épített magának házat belőle. Ha mégis azt látjuk, hogy a királyság első századaiban Óbuda városként, tekintélyes helyként szerepelt, azt másnak, mint római örökségnek nem tekinthetjük. Akkor, a rómaiak korában, ez a város a nyugat felől keletre irányuló forgalomnak a végpontja, a két partot összekötő hídja révén pedig a római-barbár kereskedelmi forgalomnak fontos állomása, vámhelye volt,1 — mindezt persze annak köszönhette, hogy viszont messze környéken csak ez a hely volt állandó római tábor számára alkalmas, — mihelyt azonban dunai hídja elpusztult, a folyó medre megváltozott és főleg, miután tőle délre a két part között közlekedő kompot a révfőnél portyázó ellenséges csapatok nem fenyegették, Óbuda minden gazdasági jelentőségét elvesztette. Városi jellege és XI—XII. századi hírneve csupán azzal magyarázható, hogy a honfoglaló 1 Ortvay i. m. II. 169. 1.
