Századok – 1934
Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar várostörténet első fejezete I. - 158
184 PLEIDELL AMBRUS. középkori, sőt mai topografia ilyen feltűnő egyezése pedig mással, mint a település kontinuitásával, alig magyarázható. Anonymus szerint Aquincum régi, pompás épületeinek jelentékeny része fennállott még a XII. században is. II. Béla király névtelen jegyzője2 többször tesz említést Óbudáról. Mindjárt az első fejezetben elmondja, hogy Attila király a szittya földről kiszállva, hatalmas erővel Pannónia földjére jöve s a rómaiakat megfutamítván, az országot elfoglalá és királyi székhelyet állíta magának a Duna mellett, a hévizek fölött és minden régi műveket, melyeket ott talált, megújíttata és körül igen erős kőfallal megépítteté, melyet magyarul Buduvárnak, a németek pedig Ecilburgunak neveznek. Már Pais Dezső rámutatott arra, hogy az anonymusi magyar hősök nevei azon a vidéken, ahol Anonymus szerint megszállottak, helynevekben mindenütt kimutatható3 s ebből Moór Elemér nagyon helyesen azt a következtetést vonta le, hogy Anonymus az ő korában tényleg fennálló helységek nevei alapján etimológiával dolgozott,4 ami természetesen nem jelenti, hogy Anonymus előadásának többi, a helyneveken kívüli részét egyszerűen elvethetjük. Nyilvánvaló azonban, hogy ilyen névetimológián alapszik Budavárának itt feljegyzett története is. Hóman Bálint kutatásaiból azonban tudjuk, hogy Anonymus munkájának éppen ez a részlete, az Ecilburgura alapított etimológia benne volt már a Szent László-kori Gesta Hungarorumban is,5 nem tekinthetjük tehát azt a névtelen jegyző kitalálásának. Anonymus negyvenhatodik fejezetéből, amelyben arról beszél, hogy a honfoglalók átkelvén a megyeri révnél a Dunán, tábort ütének a Duna mellett a felhévizekig, mire a Pannónia földjén lakó rómaiak mind futással mentették életüket, másodnap pedig Árpád Arch. Ért. IX. (1889.), 164. 1., Kuzsinszky : Aquincum helyrajza. Tanulmányok Budapest múltjából. II. (1933.), 1. 2 Véleményünk szerint Jakubovich Emil és Heilig Konrád végérvényesen tisztázták a krónika keletkezésének idejét. Klebelsherg-Emlékkönyv 169. kk. l.,A bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve II. (1932.), 1. kk. 1. — V. ö. Domanovszky S. : Anonymus és a II. Géza korabeli Gesta. Századok, LXVII. (1933.), 38. kk., 163. kk. 1. II. Béla királynak akár Péter, akár pedig Barnabás nevű jegyzője írta a munkát, kétségtelen, hogy Óbudát illetőleg nagyon jól volt tájékozódva, mert a XII. század közepén mindketten óbudai prépostok voltak. 3 Pais D. : Ősbő. Az anonymusi honfoglaló hagyomány hiteléhez. Magyar Nyelv, XXIV. (1928.), 92. kk., 169. kk. 1. 4 Moór, E. : Zur Siedlungsgeschichte der deutsch—ungarischen Sprachgrenze. Ung. Jahrb. IX. (1929.), 64. 1. 5 Hóman В. : A Szent László-kori Gesta Hungarorum és XII— XIII. századi leszármazói. Budapest, 1925., 53—4., 96—7. 1.
