Századok – 1934

Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar várostörténet első fejezete I. - 158

A MAGYAR VAROSTÖRTÉN KT ELSŐ FEJEZETE. 183 helynek kellett lennie. A népvándorlás további folyamán játszott szerepét nem ismerjük ugyan, de életére következtethetünk az úgynevezett papfölddel szemben kiásott római Castrum alapjaiból ; erről Kuzsinszky az építési anyag és az építés módja, valamint a környéken római módra, sőt római sírokba temetkezett barbárok sírjai alapján megállapította, hogy a VI. század folyamán épült.1 Vájjon Justinianus keleti császár (527—566) egyik Duna-menti erődjével van-e itt dolgunk, vagy valamelyik római műveltségű barbár fejedelem emelte azt a Dunától északra tanyázó szomszédok megfékezésére, — ki tudná ma még megmondani ? Bizonyos azonban, hogy a római légiók elvonulásával a római városok nem dőltek össze és a vidékek nem váltak lakatlanokká,1

hanem — bár szűkebb keretek közt, mint a boldog béke idején, — folyt bennük az élet továbbra is. Ennek lett a következménye, hogy a római város helyén alapfalakon, szobor- és edény töredékeken, valamint kopott rézpénzen kívül egyebet ott sem igen találtak, ahol, mint például, Aquincumban, rendszeres ásatásokat végeztek, mert a földbe csak azok a tárgyak kerültek, amelyeket a lakosság már nem tudott használni. Arany- és ezüsttárgyakat, amelyeket az ellenségtől megrémült lakosság a földbe rejtett volna, vagy rombadöntött. házak falai temettek volna el, a pannóniai római városok helyén hiába keresnénk.3 Csak így érthető meg azután, hogy a mai Óbuda nemcsak a régi aquincumi Castrum egy részének és a körülötte képződött úgynevezett katonavárosnak a helyén áll, hanem a középkori és részben a ma is álló óbudai házak római alapfalak felhasználásával épültek, úgy, hogy az óbudai utcák nagyjából ma is a római utcák irányát követik s például Óbuda mai főutcája, a Lajos-utca, vagy a Szentendrei-út római utca helyén fekszik. Egészen feltűnő a római topográfiához való ragaszkodás az Óbuda és Újlak határán fekvő Királyhegyen, ahol a római amphitheatrum vagy színház köralakú épületének alapfalaira várat, majd ez utóbbi alapjainak felhasználásával, befelé szííkülő, körcikkely alakú telkeken, lakóházakat építettek a középkorban.4 A római és 1 Kuzsinszky : Az aquincumi castra kérdése. Arch. Ért. XVII. <1897.), 399—400. 1. 2 U. o. 392. 1. 3 Kuzsinszky B. : Az óbudai papföldi ásatások 1887-ben. Arch. Ért, VIII. (1888.), 39. 1. és Aquincumi múzeum. U. о. IX. (1889.), 336. 1. 4 Kuzsinszky B. : Aquincum. Budapest műemlékei, 25. kk. 1., •Gömöri Havas S. : Újabb leletek és helyrajzi adatok Aquincumból.