Századok – 1934

Értekezések - HEILIG KONRÁD: A középlatin filológiai feladatai Magyarországon 129

A KÖZÉ PL AT IN FILOLÓGIA FELADATAI MAGYARORSZÁGON. 137 Bevezető tanulmányokat és olvasókönyveket a német ,irodalomban már szép számmal találhatunk. Kitűnő tájékoztatást nyújt L. Traube bevezetése (Einleitung in die lateinische Philologie des Mittelalters),1 míg Paul Lehmann tanulmánya (Anregungen und Aufgaben der lateinischen Philologie des Mittelalters),2 inkább programmszerű. Különösen kiemelendő К. Strecker értekezése (Einfühlung in das Mittellatein).3 Alapos, használható áttekintést nyújt. H. Walther is (Mittellatein).4 Mint olvasókönyvek a következők ajánlhatók : Alpers : Mittellateiiiisches Lesebuch (Berlin 1923) ; Beck : Mittellateinische Dichtung (Sammlung Göschen 927. sz., Berlin—Leipzig 1925) ; H. Watenphul : Mittellateinisches Lesebuch (1927). Nem szándékunk az irodalom részletes felsorolása ; e tekintetben Strecker idézett, s könnyen megszerezhető értekezésére utaljuk az olvasót. A középlatin szókészletben három nagy nyelvtörténeti csoportot 'különböztethetünk meg : az irodalmi latinságot, ámely a kései latinság szerves folytatása ; az egyházi latinságot, amely a keresztyénséggel hatolt be a nyelvbe s időnkint legerősebb eleme a középkor latin nyelvének ; végül a vulgáris latinság : ebből fejlődtek a román nyelvek s ezek ismét számos kölcsönszót szolgáltattak a középlatinnak. Az irodalmi és a vulgáris latinság ellentéte mindenkor megvolt. Maga Cicero mondja pl., hogy más nyelven írja leveleit s más nyelven beszél otthon. Mutatis mutandis áll ez minden nyelvre, amely irodalmi színvonalra emelkedett. Ennek a sarkalatos ellentétnek egy főoka az, hogy az egyik nyelvben, az irodalmiban, a gondolat kifejezője a toll, a másikban pedig a beszéd. A vulgáris latin szövegek töredékei, amint azokat pl. „Trimalchio lakomája" vagy egyes grammatikusok — Varró, Valerius Probus — megőrizték számunkra, egészen világos, még egy nemfilológus előtt is feltűnő ellentéteket mutatnak a klasszikus latinsággal szemben. Utóbbi nem természettől adott, hanem mesterségesen alakíttatott ki. Ezt a nyelvet tanulva sajátították el : szótárakban s nyelvtanokban nagy gonddal összeválogatták s úgy adták 1 Herausgegeben von P. Lehmann. München 1911. 2 Sitzungsberichte der kgl. bayr. Akademie d. Wissenschaften. Phil.-hist. Klasse. München 1918. 3 2. Auflage. Berlin 1929. 4 F. A. Heinichen : Lateinisch-deutsches Schulwörterbuch. Ausgabe mit Berücksichtigung ausgewählter mittellateinischer Schriftsteller. Zehnte Auflage des ursprünglichen Werkes. Teubner, Leipzig 1931.