Századok – 1934

Értekezések - HEILIG KONRÁD: A középlatin filológiai feladatai Magyarországon 129

132 HEILIG KONRÁD. nyelvemlékek rendszeres gyűjtésének pedig föltétlen velejárója az irodalomtörténet művelése. Ez utóbbi tudományágaknak is amellett, hogy az érintkező tudományágak számára a segédtudományok szerepét töltik be, egyidejűleg megvannak a maga önálló célkitűzései. Az irodalomtörténetnél ez magától értetődő. Az írástan pedig, mint öncélú tudományág. nem egyéb, mint a művelődéstörténet grafikus ábrázolása. És ez nem túlzás. Két középkori példa szemléletesen mutatja a művelődéstörténet és a paleografia szoros kapcsolatát. Az ú. n. karolingi minuscula térfoglalása párhuzamosan halad a clunyi reformmal. Rómában kevéssel az előtt szorítja ki a karolingi írás a pápai kurialis írást, hogy VII. Gergely személyében e reformirányzat egyik képviselője foglalta el a pápai széket. Spanyolországban hasonlóképen egybeesik a reformmozgalom felülkerekedése és a régi nyugati gót minuscula háttérbeszorulása a karolingival szemben. Nem kevésbbé szembeötlő, hogy ugyanazon a területen, ahol elsőnek nyilatkoznak meg a boltívek bordáiban a gótikus építészet kezdetei, ugyanott, Észak-Franciaországban, találkozunk első ízben a karolingi minuscula betűszárainak gótikus megtörésével. A középkor elmúlását ugyancsak nyomon kísérhetjük az írás grafikonján. Vegyük pl. szemügyre a bécsi egyetem XV. századvégi rektorainak kézírásait, amint azokat az egyetemi anyakönyvek megőrizték számunkra ; arra a meglepő eredményre jutunk, hogy az egyes tudósok által használt írásfaj (gótikus vagy humanista írás) és azok világnézeti beállítottsága közt a legszorosabb kapcsolat van. A gótikus írás gazdája scholasztikus ; aki azonban az olasz földről átvett ú. n. humanista írást használja, az már az új szellemi irány hirdetője. Olyannyira, hogy az egyes professzorok műveinek közelebbi tanulmányozása nélkül, már pusztán az írás alapján, osztályozhatjuk őket. Az anyakönyvek írása grafikus ábrázolásban tükrözteti az Ebendorfer Tamás tanítványaiban utolsó hívei által képviselt régi és az Enea Silvio köre által hirdetett új tan bécsi küzdelmét, amelyből magyarok is nem csekély számmal vették ki részüket. Névszerint ismerjük őket s1 pár sornyi kézírásuk elegendő, hogy belőle megállapíthassuk szellemi hovatartozandóságukat. A történeti megismerés fájának ily érett terméséig azonban hosszú az út. Égyik szakaszát jelenti a középlatin filológia is. 1 Schrauf K. : Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Budapest, 1892., A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. Budapest, 1902 ( Magyarországi tanulók külföldön II. ós IV. k.).