Századok – 1933

Történeti irodalom - Komoróczy György: Nádasdy Tamás és a XVI. századi magyar nagybirtok gazdálkodása. Ism.: Szabó István 205

TÖRTÉNETI IRODALOM. 205 Komoróczy György: NádasdyTamás és a XVT. századi magyar nagybirtok gazdálkodása. (Domanovszky Sándor : Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. 3. szám.) Budapest, 1932. 8° 148 1. A szerző „egy XVI. századi magyar nagybirtok szervezetét, gazdálkodásformáit és társadalmi életét" kívánta bemutatni. Munkáját, melyhez elsőrangú forrásként volt felhasználható a gazdag Nádasdy-levéltár, széles alapokon építette fel s éles szemmel figyelte meg a nagybirtok messze kiható társadalmi és gazdasági tevékenységét. A bevezető fejezetben a nagybirtok majorsági gazdálkodásának kialakulását tárgyalja, majd a munka forrásait, azután Nádasdy egyéniségét s uradalmait mutatja be. Ez előkészítő fejezetek után részletesen boncolja az uradalmi gazdálkodásnak a familiáris rendszeren felépülő szervezetét, már kevésbbé kimerítően magát a gazdálkodást ; végül pedig ismét több érdeklődéssel a nagybirtokkal összefüggő jobbágyság társadalmi és gazdasági viszonyaival foglalkozik. A bírálónak mindjárt első megjegyzésével el kell ismernie, hogy a szerző e doktori értekezés keretében a szokásos arányokat meghaladó munkát teljesített. Elismeréssel kell tudomást vennie arról a valósággal lüktető lendületről is, mellyel a kor kérdéseibe behatolni törekedett. E törekvéséről tanúskodik nagy olvasottsága, az a nagyszámú hivatkozás is, melyekben a külföldi gazdaságtörténeti kutatások eredményeit idézi. Erről tanúskodik mindenekfelett arra irányuló igyekezete, hogy az egyes jelenségeket — kutatva a „ható háttér tényezőit" is •—, életteljes szempontok szolgálatában fűzze össze. Az a körülmény, hogy К. a „ható háttér tényezőit" csaknem kizárólag lelkieknek ismerte fel, világosan mutat reá, hogy munkája a modern történetírásra oly elevenítően ható szellemtörténelmi irányzat hatása alatt jött létre. Azt is meg kell azonban állapítanunk, hogy e hatásnak semmiféle akadály, még a szellemtörténelem maga emelte módszertani korlátjai sem állottak útjában, annyira nem, hogy a szellemtörténelem a munkában már nem is módszer, hanem mindent átitató szemléleti mód. Nem mérték a történelem jelenségeinek, anyagi és anyagtalan erőtényezőinek logikai rendszerezéséhez, hanem azok összefüggéseit és végső alapelveit összefoglaló világnézeti forma. Ez a spirituális szemléleti mód, mely nem a jelenségre ható tényezők rendszerét keresi, hanem csak a jelenség fejlődését, s ezt is csak utolsó mozzanatában, az emberi szellem tevékenysége pillanatában látja meg, a maga hajthatatlanságával és veszedelmes kísértéseivel, mindjárt a szerző által elsőnek felvetett kérdésben, a majorsági gazdálkodás kialakulásáról alkotott felfogásában is bemutatható. K. e gazdasági rendszer létrejöttének okát a „lelki elemek befolyásában," az „igénynövekedésben" találta meg (4—5. 1.), s a világi dicsőséget és az anyagi javakat kereső újkori embert ismerte fel az „önző" és „zseniálisan alkalmazkodó" Nádasdy Tamásban, kinek „kastélyában az életet megszépítni