Századok – 1933
Szemle - Hepp Nikolaus: 150 Jahre Bačka-Palanka. Ism.: Eperjessy Kálmán 227
szemle. 227 felfedezett freskók két csoportba oszthatók. Az elsőbe tartozik a kórus keleti falán látható Angyali üdvözlet és Kálvária, azonkívül a kórus keleti falán egy képsorozat Remete Szent Antal életéből (Szt. Pál és Szt. Antal találkozása, — Szent Antalt az ördögök kínozzák, — az ördög szép nő képében kísérti, — a vérében fekvő szentet az ördög elhagyja). Valamennyi kitűnő állapotban megmaradt falképet egy Z vagy ZZ jegyű mester festette 1300—1310 körül. Formanyelvükben érdekesen olvad össze a bizánci és a nyugateurópai koragotikus stílus. A második sorozat sejthető tíz passióképéből eddig kettőt takart fel K. ; az egyik a kereszt felállítását, a másik a kálváriát ábrázolja; Ez utóbbiak 1400—1420 körül készülhettek, művészileg jelentéktelenebbek, de érdemes említeni, hogy ismeretlen mesterük Krisztus kínzóit kún süvegekkel ábrázolta. K. gondos és alapos tanulmánya mutatja, hogy a Felvidék még igen sok érdekességet tartogat a műtörténet és kultúrtörténet kutatói számára. Gentlion István. Metzner Károly: Kiskunfélegyháza határtörténete. (Kl. a kiskunfélegyházi áll. tanítóképzőintézet 1931/32-i értesítőjéből.) 8° 24 1. A városi levéltár határperaktái és a tanácsiilési jegyzőkönyvek nyomán I foglalkozik M. Kiskunfélegyháza területi kialakulásával. Tanulmánya érdekesen személteti, hogyan kel új életre egy régi község a török idők pusztításából. A kún megszállás és a város határát alkotó hét kún puszta vázlatos rajza után Félegyháza újratelepülését tárgyalja, megemlékezve a város életének egyik fontos mozzanatáról, a redempcióról is. Részletesen ismerteti a város kétévtizedes elkeseredett küzdelmét határaiért, amelyek során sikerült jogait biztosítania a támadó szomszédokkal szemben (Kecskemét, Szeged, a Károlyi grófok és a vármegyék). A mellékelt térkép jó kalauzul szolgál a határok körüljárásához. A határperek összefoglalásánál néhány általánosabb érdekű kérdés megvilágításához is hozzájárul s ezeket hasonló tárgyú dolgozatok is tekintetbe vehetik (pl. a határjelek elhelyezése, mértékek stb.). A kis tanulmány azt igazolja, hogy egy város történetének a határalakulás szempontjából való áttekintése kiinduló pontot jelenthet olyan más kérdések vizsgálatához, amelyeknek az országos történet is hasznát veheti. Vincze Sándor. Hepp, Nikolaus: 150 Jahre Backa-Palanka. Die Geschichte der deutschen Absiedlung der drei Schwestergemeinden Palanka bis zur Gegenwart. Újverbász, 1930. 8° 176 1. A monográfia a Bácskapalánka néven egyesített három testvérközség alapításának 150 éves jubileuma alkalmából praktikus használatra készült. Szerzője előtt a tudományos módszer ismeretlennek látszik ; a könyv szerkezete, stílusa egyaránt a falu igényeihez alkalmazkodik ; pl. fontosnak tartja, hogy a község mai lakosainak neve legalább a birtokkataszterben szerepeljen. A településtörténeti részben levéltári anyagot is felhasznál, a többi fejezetben azonban megelégszik a község jelenlegi intézményeinek, egyesületeinek és hivatalainak ismertetésével. A történeti előadás a legutóbbi évtizedek fejleményeire nem terjeszkedik ki ; a könyv első lapján megtaláljuk ugyan a jugoszláv király arcképét, de az új impérium alá került lakosság életviszo-' nyairól és politikai törekvéseiről — érthető okokból — nem tájékoztat. Eperjessy Kálmán (Szeged). Gréb, Julius: Zipser Volkskunde. Késmárk und Reichenberg. Verlag der Anstalt für Sudetendeutsche Heimatsforschung. 1932. XII + 342. 1. 1 térképpel, 32 egyszínű és 4 színes műmelléklettel. G. úttörő, komoly könyvét lapozgatva emlékezetünkbe ötlik Melzer 15*
