Századok – 1933
Szemle - Teutsch Fr.: Bilder aus der Kulturgeschichte der Siebenbürger Sachsen. Ism.: Pukánszky Béla 98
98 szemle. szerte a rendi alkotmányok csirája legyen. Azt hiszem, hogy sohasem lesz megállapítható, hogy az Aranybullában kifejezésre jutó gondolatok honnan jöttek hozzánk. A középkori univerzális kultúra termelte ki őket magából, úgy mondhatnók a XIII. században már a „levegőben voltak". Más helyen rámutattam már arra, hogy az aranybullában a nyugati hűbérjogi felfogástól befolyásolt gondolkozás jut kifejezésre, nem pedig valami ősi közjogi felfogás. (A magyar történetírás új útjai 316. 1.) Nyugatról bevándorolt egyháziak és lovagok, valamint nyugaton tanuló, a külfölddel érintkező magyarok terjeszthették el ezeket a gondolatokat, esetleg a keresztes hadjáratban részt vevők is hozzájárulhattak. D. kétségtelen érdeme, hogy erre a lehetőségre rámutat, először utal ebben az összefüggésben a jeruzsálemi alkotmányra. Nagyon tetszetős és megfontolandó az a gondolata is, mellyel az új „alkotmányos" felfogás elterjedését azok közé a francia hatások közé sorozza, melyek kultúrális téren e korban egyébként is kimutathatók. Eckhart Ferenc» Bilder aus der Kulturgeschichte der Siebenbürger Sachsen-Unter Mitwirkung von G. Brandseh, R. Briebrecher, K. K. Klein, A. Scheiner, G. A. Schuller, R. Schuller, A. Schullerus, O. Wittstock herausgegeben von Fr. Teutseh, Hermannstadt, Verlag der Krafft u. Drotleff A. G. 1928. I—II. k. 8° 369, 366 1. Mióta Schlőzer ösztönzései nyomán a XVIII. század végén az erdélyi szász történelem rendszeres felkutatása megindult, a szász történetírók — rendesen egyúttal népük politikai vezetői is — szüntelenül arra törekedtek, hogy munkásságuk eredménye akár saját népszerűsítésükben, akár a szépirodalom útján széles néprétegek igazi olvasmányává váljék-A szászok egész tudományos és irodalmi renissance-a a mult század harmincas éveitől körülbelül a századfordulóig a fokozódó történelmi érdeklődés jegyében áll. Ezt az érdeklődést szakköröknek szánt speciális tanulmányok, összefoglaló művek és oklevélpublikációk, az angol és francia romantika hatására valló történelmi regények és schilleri retorikával telített történelmi drámák egyforma eredménnyel élesztették. Kétszeresen szükségük volt a történelem népnevelő, nemzeti önérzetet fejlesztő erejére, mert ezt a nemzeti önérzetet teljes mértékben latba kellett vetni abban a küzdelemben, amelyet tragikus következetességgel vívtak féltett kiváltságaikért. Nemzeti önérzettel telt harcrakész közösséget teremteni : ez a végső célja az előttünk fekvő két kötetnek is, mely a mai szász tudomány legsúlyosabb reprezentánsainak tanulmányait foglalja magában. Nem más ez a két kötet, mint a fáradhatatlan, örökifjú szerkesztő Bilder aus der vaterländischen Geschichte című kiadványában egyesített színpompás történelmi képsorozat megújhodott formája ; a változott viszonyok, főképen a német „völkisch" közösségi tudatnak hallatlan terjeszkedése arra késztette a szerkesztőt, hogy a régebbi kiadvány több tanulmányát részben lényegesen átdolgoztassa,, részben újakkal helyettesítse. Az egyes „képek" tartalmára nem térhetünk ki. A kötetek leggyakrabban megszólaló szerzői a néhány esztendővel ezelőtt elhunyt Adolf Schullerus (Haus und Hof, Unsere Volksdichtung, Unsere geistige Entwicklung in den Jahren 1850— 1880, Die sächsische Literatur 1880—1898, Die evang. Landeskirche), Gustav Adolf Schuller (Sächsischer Landbau, Die Grafen, Die Kerzer Abtei, Zunftleben, In der sächsischen Kirche vor der Reformation), Oskar Wittstock (Eine sächsische Familie des 18. Jahrhunderts, Unsere Volkstracht, Sitte und Brauch in der Zeit vor dem Weltkrieg-Die Nachbarschaft) és maga a szerkesztő (Die Besiedlung des Landes.
