Századok – 1933
Szemle - Bach Endre: Un humaniste hongrois en France. Jean Sambucus et ses relations littéraires. Ism.: Kardos Tibor 99
szemle. 99. durch die Sachsen, Die sächsische Frau einst und jetzt, Aus dem Zeitalter des Humanismus und der Renaissance, Die Sachsen und die deutschen Universitäten, Unsere Burgen und die Wehrhaftigkeit der Sachsen in der Vergangenheit, In der sächsischen Nationsuniversität, Der siebenbiirgisch-deutsche Jugendbund, Die Entwicklung unseres nationalen Bewusstseins) ; különösen figyelemreméltó ezenkívül Karl Kurt Klein kitűnő irodalomtörténeti iskolázottsággal és józan kritikai érzékkel megírt tanulmánya (Die siebenbürgisch-sächsische Literatur in den Jahren 1898 bis 1918). A kiadvány sajátos rendeltetése magyarázza meg az egyes tanulmányok erősen szubjektív, érzelemtől túlfűtött hangját és a heroizáló optimisztikus tárgyszemléletet. Ez az optimizmus egyébként nem olyan feltűnő, mint a szász történetírás más népszerű kiadványaiban. A Heydendorffok levelezése alapján (I. 137—163) például meglepően tárgyilagos képet kapunk a XVIII. századi szász közigazgatás züllöttségéről. Természetes, hogy az összes tanulmányokat izzó nemzeti öntudat és fajszeretet hatja át. A háború után újult erővel feltörő szász nemzeti öntudatot maga T. szólaltatja meg legközvetlenebbül (II. 113—146); azt az öntudatot, amelynek végső célja az egész földkerekség németségével való ideális érzelmi összeforrás. A történeti tények beállításában is a német színek dominálnak. Csodálatos, hogy ugyanaz a T., aki szász történetének utolsó kötetében a szász történeti kutatás legújabb eredményeire hivatkozva fajtestvéreit a Mohács utáni trónviszályokban mint az öncélú erdélyi fejedelemség előharcosait mutatja be (Gesch. der siebenb. Sachsen für das sächsische Volk IV. k. Hermannstadt, 1926. 280. 1.), most a szász nemzeti öntudat kialakulásáról szólva azt bizonyítgatja, hogy a szászok a nemzeti gondolat jegyében csak a német uralkodó mellé .állhattak (II. 116.). Az átszínezés hasonló nyomaival más „képekben" is találkozunk. Másként alig magyarázható meg például, hogy az érdemes szerkesztő miért tartja feltétlenül szükségesnek a szászok külföldi tanulmányai keretében a königsbergi magyar és szász náció között fennálló „régi ellentét" kidomborítását. (I. 250.). Ilyen és ehhez hasonló apróságok méltán ejthetik gondolkodóba a magyar olvasót ; de azért el kell ismernie, hogy a kiadvány a maga egészében az erdélyi szász történetírás életképességét és példás szervezettségét bizonyítja. Pukánszky Béla. Bach, Endre : Un humaniste hongrois en France. Jean Sambucus et ses relations littéraires (1551- 1584.) Szeged. 1932. 8° 95 1. A diszszertáció célja tisztázni a magyar Cinquecento vezető humanistájának, Sambucusnak francia kapcsolatait. B. helyzetét megnehezítette, hogy nincs földolgozva kellő részletességgel sem Sambucus wittembergi, általában németországi tartózkodása, sem pedig életének Olaszországban, főleg Padovában töltött hat éve, amikor maga köré gyűjtötte a század magyar humanistáinak újabb nemzedékét : Istvánffy Miklóst, Forgách Ferencet, Pesthy Ferencet, Dudith Andrást. A szerző kénytelen volt az „européer" Sambucusnak francia kapcsolatait megelőző németországi tanulóéveitől ós utána következő padovai tartózkodásától izoláltan adni elő, hőse egyéniségének rajzában pedig mellőzni a fejlődést. Úgyszólván teljesen hiányzik a kor szellemtörténeti háttere is. Azonban e hiányokért bőven kárpótol eredményeivel. Kibontakozik előttünk az az erőteljes kölcsönhatás, amely Sambucus négy évi franciaországi tartózkodását annyira értékessé teszi. Párizsban nyeri filozófiai műveltségének egy részét, fejleszti latin-görög tudását, ott keltik föl benne az érdeklődést 7*
