Századok – 1933

Történeti irodalom - Neumann Hans–Müller Günther: Höfische Kultur. Ism.: Váczy Péter és Halász Gábor 89

89 történeti irodalom. leletek. Az aranyszarvasok a többi leletből messze kiemelkednek és párjaik csak a déloroszországi mesés kincsekben találhatók meg. E leletek, valamint az erdélyiek is, а Кг. е. VI—IV. századból származnak. A VII. szásad végén vonultak be a szkíták délorosz területekre és igen korán csoportokra szakadtak. Déloroszországtól az idők folyamán — úgy látszik — teljesen elszakadtak és a többi törzzsel, valamint a görög városokkal fennálló kapcsolataik megszűntek lassanként. A görög agyagedények, melyeknek alapján az oroszországi sírokat legbiztosabban lehet datálni, Magyarországon ásatásokból nem kerültek elő. A magyarországi szkíták későbbi, teljes elszigeteltség következtében a szkíta kultúra további fejlődésében nem vettek részt, sőt a magukkal hozott tárgyakat is csak aránylag rövid ideig készítették, mert azok sírba kerülve a forgalomból eltűntek. A faji kultúra feladásának eredménye az idegen kultúrákkal együttjáró idegen népelemeknek győzelme lett úgy, hogy a Kr. u. III. században Magyarország területéről a szkíták már kivesztek. Körülbelül egyidőben hanyatlott alá a déloroszországi szkítaság politikai és gazdasági hatalma. A helyére lépő, szintén nomád szarmata törzsek a régi színvonalat már nem tudták elérni. A Fekete-tenger vidéke nagy szerepét továbbra is megtartotta és a steppék felé új, főleg iráni elemeket sugározott ki. Magyarország területére ez az új néphullám csak a Kr. születése körüli időben jutott el. A Kr. u. IV. században új néphullám érkezik : a húnoké. R. műve velük már nem foglalkozik. A könyv eredményes használatát megnehezíti az a körülmény, hogy képanyagot nem nyújt s így a régi orosz publikációk fényképanyagát kell igénybe venni. A kiadó német cég azonban a 2. kötet mellett egy nagy képesatlasz kiadását is tervbe vette. Horváth Tibor. Naumann, Hans és Müller, Günther : Höfischc Kultur (Deutsche Vierteljahrsschrift für Literaturwissenschaft und Geistesgeschichte, Buchreihe 17) Halle-Saale : Niemeyer 1929., 8°, 158 1. Két tanulmányt bocsát ki egy kötetbe fűzve az új utakon járó „Deutsche Vierteljahrsschrift". A tárgy ugyanaz, mindkét tanulmány ugyanarról a kultúrjelenségről szól, csak a kor, a történelem színpada más és más. Az egyik N. tollából az udvari műveltség jelentkezéseit keresi 1200 körül a középkori szellem tükröződéseiben. A cikk címe : Ritterliche Standeskultur um 1200. A másik : Höfische Kultur der Barockzeit, s írója M. I. N. a német Minne-költészethez ír végtelenül finom, pazar megfigyelésekkel teli kommentárt. Tanulmánya az irodalomtörténet körébe vág, mégis a legkevésbbé marad csak az irodalomnál. Ennél a költészetnél szerinte egy sajátosan egyéni kultúr-