Századok – 1933

Történeti irodalom - Neumann Hans–Müller Günther: Höfische Kultur. Ism.: Váczy Péter és Halász Gábor 89

90 történeti irodalom. tünettel állunk szemben, s ha megérteni s helyesen magyarázni kívánjuk, szükséges, hogy előbb ennek a kultúrának ideológiai hátterét fedjük fel, szellemi ÁBC-jét betűzzük ki. Hiszen a troubadour-költészet sohasem törekedett olybá tűnni, mintha a tiszta költészet volna legrejtettebb szándéka : az ének és a vers csak eszköz volt egy magasabb életcél érdekében. Költők, mert lovagok ; költészetük rendi kellék, az udvari életmód kelléke és folyománya. Tagadó mondatokon keresztül vezet N. a „Höfische Kultur" megértéséhez. Minnelehre, Minnedienst, Minnesang — mindezek a germán szellem puszta megnyilatkozásainak bajosan tekinthetők. De ugyanígy a keresztény Mária-kultusszal sincsenek szorosabb kapcsolatban. Nem kevésbbé elengedhetetlen, hogy a Minnesang-ot elhatároljuk a szerelmi múköltészet általános, megnyilatkozásmódjától. A Minnesang a szerelmi műköltészetnek már csak egy sajátos esete. A Minnesangnál szerelmi költészet asszony-szolgálatot jelent. Szűkül tehát a szerelmi költészet a maga formájában és célkitűzésében, éspedig az udvari irányában. A Minne szolgálatában álló lovag úgy énekel, mintha Ámor nyilával csak a férfi szívét sebezhetné meg, mintha a nő nem lehetne szerelem forrása. Egy másik „konvenció" is jellemző erre a költészetre : a Minne sohasem hitvesi szerelem. Á Minne szolgálathoz fűződik, a férfi egy társadalmilag kitűnő úrnő szolgálatába szegődik. A vágy, tetszeni az úrnőnek, edzi a szivet, csiszolja az elmét, felemeli a lelket abba a fokozott életérzésbe, nyugodalmas derűbe, amely kedves úgy Isten mint a társadalom szemében. A Minne-viszonyt a lelki nemesség és a szív jóravalóságának gondja hatja át. Á férfi a szerelem által jobbá, bölcsebbé akar válni. Aki erről az ethikus sóvárgásról nem tud, az csak a földi erőst szolgálja. A Minnedienst-ben lovagi morál jut kifejezésre. N. mostmár keresi ennek a morálnak egyes tételeit. Ez a morál azok számára, akik nem hisznek a szerelem nevelő erejében, kissé furcsának látszik. N. a Minne-szolgálat mélyén antik gondolatot vél felfedezni. A görög Eros-fogalom éledt fel újra a Minnedienst ben. A lovagi erények egytől-egyig antik gondolatokból táplálkoznak. Természetes, ebben az erkölcsi rendszerben szóhoz jutnak keresztény erények is. A germán elemet viszont a „Lehnsmotivum" képviseli. Ugyanis a Minne-szolgálatot a hűbérviszony képére formálták. S itt mutatkozik a legnagyobb különbség az arab lovag-költészet és a Minnesang között. Áz arab költészet ugyanis a szolgaság (servitus) allegóriájába öltözteti a troubadour szolgálatát. A középkori ethikának legelhanyagoltabb területén végzett N. jelentős kutatásokat. A képet, amelyet N. az 1200 körüli lovagi kultúráról ad, kiegészíti még a „Höfischer Gott"-ról szóló fejezet. Isten maga is lovag és a Minnedienst egyben út — Istenhez. A clugny-i mozgalom aszkéta-ideáljávai szemben a lovag, a Minne, a profán világot újra jogaihoz juttatja. Ám a lovag jól tudja, hogy a világ