Századok – 1933

Történeti irodalom - Rados Jenő: Magyar kastélyok. Ism.: Kampis Antal 70

70 történeti irodalom. kisnemesség, alsó-klérus és városi polgárság művészeti igényeit elégítették ki, kik bécsi iskolázottságuk hagyományait fokozatosan az itthoni megrendelők kívánsága, ízlése és anyagi képessége szerint módosították, kik főkép dunántúli városaink arculatját a XVIII. század folyamán gyökeresen átalakították, s kiknek működése révén a barokkművészet idegen hajtása lassanként felszívódott, a magyar tér, magyar talaj, magyar temperamentum művészete lett. Nem az idegenből átrándult osztrák nagymestereket, hanem e honi földből sarjadt, itthoni viszonyokhoz simult, működésükben éppazért történeti jelentőséggel bíró kismestereket tekintjük mi a magyarországi barokk igazi képviselőinek. P. úttörő kísérletének számos érdemét elismerve, mégis meg kell állapítanunk, hogy műve a magyar művészetnek nem az a mindnyájunkat kielégítő, alapvető összefoglalása, melyet várunk, s melynek megírását egyrészt régi emlékeinknek a kisajátítások ellen való megvédése, másrészt művészetünknek a külfölddel való megismertetése érdekében annyira szükségesnek és fontosnak tartjuk. Fleischer Gyula (Bécs). Rados Jenő: 31agyar kastélyok. Budapest. Műemlékek országos bizottsága és a Könyvbarátok szöv. kiadása. 1931. 4°, 238 1. Az utóbbi esztendők a művészettörténeti könyveknek egy sajátságos fajtáját termelték ki. Pár oldal szöveg, egy sereg kép, többé-kevésbbé ízléses kiállítás és mindehhez borsos ár. Mint sok minden egyébben, ebben is Németországé a kezdeményezés. Különféle okok szülték azokat az alkalmakat, amelyeknek eredménye egy-egy ilyen furcsa könyv lett. Nem beszélünk most ama nagy vállalkozásokról, melyek bevallott főfeladata ismert és biztosan megállapított eredetű műalkotások mintaszerű képanyagának nagy tömegben való felsorakoztatása. Ezekhez csakugyan elég ama kiváló tudósok világos és nagyvonalú bevezetése, kik ehhez a nagyvonalúsághoz számos alapvető tanulmány részletes és minden tudományos követelménynek helytálló megírásával szerezték meg a jogot. Ezeknél a komoly, bár egyoldalú célkitűzésű köteteknél nem kifogásolható a magyarázó szöveg aránylag rövid és csupán a tárgyalt anyag fölényes ismeretét tükröző volta. De vannak könyvek, melyek csakis a mindenáron való megjelenésnek köszönhetik létüket. Ezek a német művésztörténeti irodalom melléktermékei, melyek a szakembert nem segítik, a nagyközönséget nem nevelik. Szükségesnek tartottuk ezt előrebocsájtani, mielőtt R. könyvének részletes ismertetésébe fognánk. R. építész. Könyve a magyar építészet egyik legérdekesebb fejezetét tárgyalja és éppen ezért különös érdeklődéssel vettük azt kézbe. A technikus szakember érdekes megállapításait vártuk tőle. Vártuk a mesterségbeli sajátságok, egyezések, különbözőségek, vitát kizáró meggyőző csoportosítását, szakszerűen felvett képenyag kíséretében. Könyvet tehát, amely az e tárgyra vonatkozó történeti adatok ezidőszerint még bizonytalan útvesztőjében kutató műtörténészt