Századok – 1933
Pótfüzet - BAKÁCS ISTVÁN: A sómonopólium története Magyarországon III. Károly korában 611
[133] A SÓ MONOPÓLIUM MAGYARORSZÁGON. 613 gon ez a jog csak a XIV. század közepén fejlődött ki teljes egészében.1 A bő máramarosi, erdélyi és sóvári bányák jelentős jövedelemhez juttatták uralkodóinkat. A mohácsi vész a magyar sóregálé tekintetéban is lényeges változást hozott. A magyar kamara megszervezésével I. Ferdinánd jelentős újítást hozott be az államháztartásban. Azonban ennek az újonnan szervezett kamarának épp a legjelentősebb jövedelmi forrással, a sóbányákkal nem volt módja rendelkeznie. Az ország jelentős sóbányái csak rövid ideig kerültek a Habsburg-uralom alá. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy I. Ferdinánd még azon rövid idő alatt is, amíg az erdélyi sóbányák kezében voltak, jelentős befektetéseket eszközölt, a zavaros idők azonban csakhamar arra kényszerítették, hogy a máramarosi sóbányákat is bérbe adja.2 A speyeri egyezmény az erdélyi fejedelemségnek biztosította Máramaros vármegyét.3 A magyar sóregálé megszervezéséről ekkor már a sóbányák hiánya miatt sem lehetett szó s az állandó háborúk, a török terjeszkedés meggátolták az egész ország területére kiterjedő szervezet megalakulását. Egyetlen eredmény volt, hogy a sóvári bányákat 1592-ben végleg biztosították a király részére, azonban kezelésüket nem a magyar, hanem a bécsi udvari kamarára bízták. Az ország sószükségletének fedezéséről tehát nem gondoskodott királyi intézmény. A só a magyar királyságban voltaképen behozatali cikk volt : Erdélybői látták el az országot. A XVII. század végén is még magánosok hozzák be a sót, amit bizonyít Eszterházy Pál nádornak az uralkodóval 1694-ben kötött szerződése is. Eszterházynak az udvárnál mintegy 240.000 forint követelése volt. Ennek fejében Erdélyből háromszázezer sókövet hozhatott Magyarország területére s azt, a szepesi kamara kerületét kivéve, bárhol szabadon árusíthatta.4 A török kiűzése, Erdély megszerzése, s II. Apaffy Mihálynak 1702-ben történt lemondása teszik lehetővé, hogy a sóbányák birtokában egységes szervezetet létesíthetnek a sómonopólium biztosítására.5 A bekövetkező Rákóczi-felkelés 1 Paulinyi O. : A sóregálé kialakulása Magyarországon. Századok 1924. 633. 1. ,,. . . a XIV. század első harmadáig a só nem tartozik a regalitások közé, hanem a föld tartozéka : azzal a mindenkori földesúr szabadon rendelkezik." 2 Hóman—Szekfű : Magyar Történet IV. k. 134. 1. 3 Lukinieh I. : Erdély területi változásai 1541-—1711. Budapest, 1923. 152. 1. 4 H KA. Hof. 14059. es. 1719. okt, 26. és Bibi. 648. sz. 32. irat. 5 HKA. 15454d. 5. csomó : Specificatio literarum Marmatiam concernentium et in archivo directorali Transylvaniae existentium 1*
