Századok – 1933
Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546
580 HARASZTI EMII,. [118] is.1 Ezek a műfajok azonban nem voltak semmi összefüggésben az asztali zenével. Nem akkor énekelték a dohány madrigálokat, mikor ebéd végén reágyujtottak, sem a kávékantátékat, mikor kávéztak. Az asztali zene még a XVIII. század végén is élt. Reichardt említ még 1793 szept. 29-én Berlinben Friderika porosz hercegnő és a Yorki herceg lakodalmán előadott asztali zenét, mely már a kor divatja szerint csak fúvó nyolcas volt.2 A Bécsben lakó magyar és cseh főurak is szerették. Mozart Don Juan-ул is hódol a Tafelmusik divatjának. Speciális magyar asztali zene, amilyenről az idézett két német forrás beszél, meg Thaly és utána néhány naiv követője, nein volt sem nyugaton, sem nálunk. Egyetlen idegen kútfőben sem akadtam nyomára, egyetlen hazai forrás sem beszél káposzta szonátáról és pecsenye szonátáról. A megzenésített menü a hémetek által feltálalt magyar különlegességek közé tartozik. A német források szerzői, akik végre is nem történeti munkát, hanem gúnyiratot és szatirikus regényt írtak, amit olvastak a Tafelsonate-ról, a Mixtur von allerlei) Kräutern-röl tudva, hogy a magyar szereti a káposztát meg a pecsenyét, szándékosan összekotyvasztották. Furcsa azonban, hogy nálunk még újabban is felmelegítik ezt a káposzta zenetudományt és szonátapecsenyét,3 anélkül, hogy a két német mellett szavahihető magyar vagy idegen forrásokra történnék hivatkozás. Felmerülhet még a kérdés, vájjon nem magyar dal volt-e a tehénhús nóta? Bercsényi megjegyzése a németről, aki kifogásolta, hogy nincs taktusa, nem kelti azt a gondolatot, hogy e nótának magyar földön keressük eredetét? Talán a magyar rubatot, a magyar temperamentum kicsordulását, mely meglazítja a ritmikai feszességet, érezte meg Bercsényi. Ugyanakkor emlegeti Bercsényi a tót lejtőt is. Nem hihetjük-e, hogy a magyar faji frázis hatolt be a nyugati formákba? Nem ismerünk a tehénhúsról énekelt magyar népdalt. A melodiáriumok sem őrizték meg emlékezetét. Nincs adatunk, hogy Rákóczi és Bercsényi udvari zenészei a tehénhús nótát magyar dalból csinálták. Ahonnan a baxaméta, a paspüct, a minét s a többi tánc jött, ott kell keresnünk Bercsényi tehénhús nótájának eredetét : nyugaton. 1 V. ö. még : Tobacco and Coffe in Music by Charles van den Borren. The Musical Quarterly. New-York 1932. July. 2 Reichardt : Studien für Tonkünstler und Musikfreunde. Eine historisch-kritische Zeitschrift. Berlin, 1793. 6. 1. 3 Magyar Zenei Lexikon Budapest, 1930., a tehénhús nóta címszóban.
