Századok – 1933
Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546
[99] BAROKK ZENE ÉS KURUC NÓTA. 579 Rákóczi és a kuruc főurak éppen annyit vagy még többet táncoltak, mint a labancok. Sajnos leíró koreográfiái adatunk táncaik magyarságáról nincs. Lucas elébb idézett elbeszéléséből következtethetünk speciális magyar koreográfiára, zenei emlékeink csupán címet adnak, mint a Kájoni kódexben. Ifjabb Tsétsi János, a későbbi híres sárospataki tanár, diákkorabeli krónikájában szigorú puritánizmussal korholja a kuruc vezéreket s magát Rákóczit- is mulatozásaik és táncuk miatt : Princeps cum senatoribus, senatores cum magnatibus, magnates cum nobilibus, nobiles cum civibus, cives cum militibus totum hunc mensem nativitati domini nostri Jesu Christi destinatum, per multis et detestandis epulationibus, libidinosis commessationibus, choreis, compotationibus consummunt . . . cum Deo servire deberent, Diabolo serviunt.1 A hagyomány nemcsak Rákóczi indulójának, nótájának, de táncának emlékét is megőrizte. A szász Heydendorf feljegyezte önéletrajzában,2 hogy Thuri követ a háromszéki országgyűlési bálon gróf Nemes János főkirálybíró bosszantására megparancsolta a zenészeknek — nyilván cigányoknak — „des Rákóczis Leibtanz aufzuspielen, den er dann mit grossen Gefühl getanzet habe, worüber jedermann aufmerksam wurde."3 Magyarországon az idegen táncok divatjáról már a Mátyás-korabeli jelentésekből tudunk.4 A nyugatról egyre újabb táncok jöttek, a tánczene stílusa kezdett nálunk is kialakulni. A magyar földön megfordult idegen muzsikusok is érdeklődéssel figyelték a magyarországi tánczene praxisát. Erre a gyakorlatra jellemző Konrád Hagius holsteini udvari contredanses (Paris, 1712) c. gyűjteményében találtam, hegedűre írt dallammal. 1 Ifjabb Tsétsi János Havi Krónikája (Mon. Hung. Hist. Script. XXVII. к.) Budapest, 1875. 337. 1. 2 Michael Konrad von Heydendorf : Selbstbiografie ed. Rudolf Theil. Archiv für siebenbiirgische Landeskunde. XIII. k. (1883) 228. 1. 3 A lipcsei Allgemeiner Musikalische Zeitung-ban (1810 febr 6.) Fuss János, az újság magyarországi levelezője is megemlékezik Rákóczi táncáról. „In einigen Districten von Ungarn tanzt noch das Landvolk nach dem Schall der Rákóczy Pfeife, aber es ist ein äusserst rauhes barbarisches Getöne, so wie die Musik eines eigends sogenannten Ragoczy Tanzes, selbst ein wildes Gemisch von unordentlich in einander greifenden Tönen ist, das ein anderer unnachahmlich findet." A derék budai sváb német muzsikán nevelkedett, füle idegennek érezte, nem tudta megérteni a neki primitív magyar nótát. 4 A pfalzi választó követének jelentése Kazinczy Gábor könyvében : Mátyás király kortársainak tanúsága szerint Pest, 1863. 3*
