Századok – 1933
Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546
580 HARASZTI EMII,. [100] komponista panasza nürnbergi gyűjteményének1 előszavában2 ahol elbeszéli, hogy nemrégiben Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Poroszországot, Magyarországot stb. beutazta s gyakran hallott a zenészektől pavane-okat és gaillarde-okat ; csak a basszus és szoprán kidolgozása volt helyes, a középszólamoké azonban ,,vitiose". Ez a megjegyzés nem kizáróan Magyarországot érinti és állandó, közös, zenei kontaktust feltételező dilletantizmusra, a középszólamokat elhanyagoló naturalista előadásra, hibás kidolgozásra vonatkozik. Ahogyan a derék német mondja, nem lehet minden zenész ellenpontozó és zeneszerző : „nicht alle Musicanten Contrapunctisten und Componisten seyn können." Hagius kérésükre a hiányzó vagy téves középszólamokat kijavította. A Habsburgok udvarában az olasz koreografikus befolyás dominált. II. Rudolf táncmestere, Beccaria, a híres Cesare Negri tanítványa, III. Ferdinándé és I. Lipóté szintén olasz : Santo Ventura.3 Azért a bécsi táncsuitekben a balletti és aria francese bizonyítja, hogy a császárváros sem zárkózott el Lully és Beauchamps elől.4 Magyarországon szintén megtaláljuk az olasz és francia táncokat, utóbbiakat még inkább, mint Bécsben, mert Rákóczi udvarának műveltsége sokkal franciásabb, mint a bécsi udvaré, hol ekkor még a spanyololasz befolyás az erősebb. A kuruc világ idegen táncaival nálunk alig foglalkoztak, megelégedtek neveik felsorolásával. Zenei és egyéb kulturális kapcsolataikkal senki sem törődött, pedig a XVII. század barokk zenéjének a francia táncok adják legjellegzetesebb karakterét.5 Ezek a táncnóták nemcsak bálokon szerepeltek, 1 Intraden, Pavanen, Galliarden, Passamezen, Courant und Ufzüg zu 4, 5 und 6 Stimmen darunter etliche Phantasien und Fugen mit 2 und 3 Stimmen welche von unterschiedenen Authoren theils mit und ohne Text gar neulich komponirt. Nürnberg, 1617. 2 Az előszó Rintelenből kelt, 1615 március 3-án. V. ö. G. Becker: Conrad Hagius von Hagen. Monatshefte für Musikgeschichte XIII. (1881) 8. sz. 3 Nettl i. m. Der Tanz am Hofe Leopold I. 4 George Muffat stílusa Lulli táncformáit követi. (Auserlesene mit Ernst und Lust gemengte Instrumental Music. Denkmäler der Tonkunst in Österreich. Wien, 1904. XI. 2.). A szemrehányásra, miért propagál francia stílust, mikor Ausztria hadban áll Franciaországgal, így felel a Florilegium előszavában : je mêle des àirs François à ceux des Allemans et des Italiens, ce n'est pas pour émouvoir une guerre mais plustôt preluder peut être à l'harmonie de tant de nations à l'aymable Paix (1695). A bécsi francia zenekultúrát bizonyítja a raudnitzi Lobkovitz-könyvtár rendkívül gazdag egykorú francia anyaga. 6 Réthei Prikkel i. m. csak érinti a problémát, úgy koreográfiái, mint zenei tárgyalásától visszahúzódik.
