Századok – 1933
Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546
580 HARASZTI EMII,. [96] szerzők Németországban divatos darabjait foglalja magában, melyeket a hercegi „Dantzmeister Anthoine Emeraud ex Gallia" hozott magával Braunschweigba. A Terpsichore zeneszerzői nagyrészt a francia király szolgálatában állanak. Praetorius műve tánctörténetileg és zenetörténetileg egyaránt elsőrendű kútfő, megőrzi a kiválóbb fejedelmi személyiségek táncait, pontos útbaigazítást ad a dallamok ritmizálására : r „Wie diese Täntze müssen tactiret und mensuriret werden." A másik forrás Gottfried Taubert lipcsei táncmester 1176 oldalra terjedő műve : Rechtschaffener Tantzmeister oder gründliche Erklärung der Frantzösischen Tantzkunst (Leipzig, 1717). Szerzője Frigyes Ágost választó fejedelemnek ajánlotta. Taubert német bőbeszűédűséggel és szőrszálhasogatással a francia koreografia mestere, Pécour, két tanítványának, Feuilletnek és Dezaisnak művét1 ülteti át hazája nyelvére, táncaikat ismerteti és stenokoreografiai jelzéseiket (tánctabulatura) magyarázza, melyekkel a táncmozgást és mozdulatokat papírra vetették. Praetorius és Taubert műveit évszázad választja el egymástól. Ez az időbeli nagy távolság bizonyítja, hogy a francia tánc vonzó ereje az évtizedek múlásával nem csökkent,2 sőt csak növekedett, hogy a XVIII. században befolyásának és jelentőségének csúcspontját érje el. A történelmi kútfők és irodalmi források, kivált Apor Péter, igen gazdag adathalmazt őriztek meg a magyar tánckultúráról. A magyar vérmérsékleténél fogva is intenzívebben élte ki magát a táncban, mint a nyugati szalonok lovagja. Kivált Thököly és Rákóczi korából sok táncról olvashatunk. Thököly Imre már atyja, gróf Thököly István udvarában korán megismerte a zenés és táncos élet örömeit. István gróf hű emberének, Lipóczi Keczer Ambrusnak naplója3 sok kés-reich gespielet mid vor Fürstlichen Taffein auch sonsten in Convivijs zur Recréation und Ergötzung gantz wohl gebraucht werden können. Wolfenbüttel, 1612. Újra kiadva partitúra alakban G. Oberst által. Gesamtausgabe der Musikalischen Werke von Michael Praetorius. XV. k. 1929. 1 Chorégraphie ou l'art de décrire la dance par caractères, figures et signes démonstratifs avec lesquels on apprend facilement de soy même toutes sortes de dances par M. Feuillet et Dezais maitre de dances. A Paris, MDCCXIII. 2 A würtembergi udvarban 1670-ben egy alkalommal nagy megütközést keltett, hogy az újonnan szerződtetett zenészek nem tudtak „einen Courant nach französischer Manier perfect aufführen können." (Sittard, I. : Zur Geschichte der Musik und des Theaters am Würtembergischen Hofe. Stuttgart, 1893. I. k. 59. 1.) 3 Lipóczi Keczer Ambrus naplója 1663—1669. (Mon. Hung. Hist. Script. XXXIII.) Közli Tasnádi Nagy Gyula. Budapest, 1894.
