Századok – 1933

Pótfüzet - HARASZTI EMIL: Barokk zene és kuruc nóta 546

[97] BAROKK ZENE ÉS KURUC NÓTA. S77 márki, árvái, rózsahegyi mulatozást és táncolást jegyzett fel. Minduntalan olvassuk : „vacsora után is csaknem éjfélig az sok tánczolásban mulatták az üdőt." (1666 ápr. 26) de azért „másnap is éjfélnél is tovább táncolának" sőt harmadnap is „eleget táncolának". Május 4-ét, az egész napot „tánczczal mulaták." Május 30-án is „nagy ital s tánc lőn, vacsorát sem evék gróf uram". Máskor „paraszt köntösbe öltözködvén az kisasszonkák . . . váltig megtáncoltatá őket gróf uram" (1668 jan. 12),1 néha „déllyest is tánccal mulattak" (jan. 15). De mikor elbetegesedik az öreg gróf és már bort sem iszik, „mégis három táncokat jár" (1669 nov. 30). Thököly Imrét a muzsika és a tánc sírjáig kíséri. A száműzött fejedelem 1701 szept. 24-én érkezik meg Nicomédiába. „Melly napnak estvéjén — írja Komáromi János secretárius naplójában2

— jó magyar véndégségünk lévén csudálkoztak az magyar muzsikának zengésén, bő borivásokon s tánczolásokon, mind az ablaknak általa alatt kikötött sok hajókon levő törökök s keresztények. Ezen vendégségnek végén asztaliul felkelvén, mint az hattyú halála előtt, rendkívül való kedvét mutatta szegény asszonyunk, a méltóságos Zrinyi Ilona fejedelemasszony. Megvallom — folytatja Komáromi — még ma is fájlalom, melly sokat, melly szívesen hivott szegény ő maga is engemet is, hogy véle tánczoljak, sőt nagyon kénszeritett, de minthogy rosszul voltam, el nem mentem, (noha ugyan a táncz nekem már nem kenyerem, mert egész bujdosásomban sem tánczoltam többször egyszernél, akkor is ő nagyságával reá kénszeritve, mind ketten Ő Nagyságoktul, Lándor Fejérváratt), addig (5 Nagysága külömben is meg nem engedett, hanem bévéve kezemet, hogy jobban lévén, duplásan kárpótolom, sőt Isten engedvén az pataki palotában viszem végbe. De már én ezzel adós nem vagyok, mert ő szegény . . . idehagyá mind Nikomediát s mind Patakvárát és most másféle jó kedvvel örvendez a sz. angyalok és megboldogult lelkek társaságában." Majd Bythiniába költözik a fejedelem. A zene mindig hangzik házában. A francia utazók, XIV. Lajos ügynökei meglátogatják, megemlékeznek a muzsikáról és táncról. Paul Lucast,3 1 Parasztruhában járt tánc külföldön is divatozott főúri körökben. A Theatrum Europaeum 1651 február 16. írja Bécsből : . . .. wurde durch 80 Cavalliere und 70 vornehme Damen eine vermummte Bauernhochzeit gehalten. 2 Magyarországi és erdélyi bujdosó fejedelem Késmárki Thököly Imre secretariusának Komáromi Jánosnak törökországi diáriumja és experientiája. Közli Nagy Iván. Budapest, 1887. 70. 1. 3 Moreri : Le Grand Dictionnaire Historique etc. . . . Tome VI. Paris, 1759. 3